Sas József

A színpadról soha nem úgy nézek a nézőtérre, hogy ott ilyen vagy olyan emberek vannak. Nem, az nem ilyen vagy olyan emberek gyülekezete, hanem a közönség! A közönséget pedig szeretni kell. Nem csupán tisztelni, becsülni, elfogadni, ez mind kevés. Szeretni. Ez az alapszabály. Aki ezt nem tudja, nem érzi, aki erre nem képes, az legyen egyébként bármilyen kvalitásos ember, nem való színpadra.

A koporsó szûk, de amíg kényelmetlen benne feküdni, az életről szól.

Nem kell mindig röhögni. Néha egy-egy gondolat többet ér.

Ma nyíltan ki lehet mondani a dolgokat, a következményeit azonban nem mindig ismerjük.

A kabaréhoz kell a bátorság is, de az önmagában kevés. Kell hozzá humor is. Kell hozzá olyan képesség, amely úgy mutatja meg a lényeget, hogy a közönség röhögjön rajta. Belül meg sírjon.

A kabaré soha sincs kész, a napi aktualitásoknak megfelelően állandóan frissíteni kell.