Servaas Bingé

A természet mindig győz. Nem vehetjük csak úgy semmibe a bolygónk legeslegkisebb élőlényeit, szükségünk van rájuk, hiszen a tápláléklánc alján állnak.

Ami egy igazi háborúra érvényes, érvényes az immunrendszerre is: ahhoz, hogy legyőzzük az ellenséget, előbb jól ki kell ismerni.

Minden újítás, akár gazdasági, akár az egészségügyi ellátást érintő, egy bizonyos sémát követ. Először újítók kis csoportja kipróbálja az újdonságot. Õk befolyásolják a második csoportot, azaz a korai felhasználókat, akik nagyon haladó gondolkodásúak, "terjesztik az igét". Utána pedig csatlakozik hozzájuk a korai többség, majd később mindenki rákap.

Nem azt tanították nekünk, hogy megőrizzük az emberek egészségét, hanem azt, hogy kezeljük a betegeket. Ez jó, ezt továbbra is folytatnunk kell, mert mindig lesznek, akik megbetegszenek. De legalább ilyen alaposan kellene azt is tanulnunk, hogyan tartsuk egészségesen az embereket azzal, hogy szûrjük a kockázatokat, az életmódot, a táplálkozást stb. Így mindenkit személyesen tudnánk optimalizálni, hogy a legjobbat hozhassa ki magából.

A legjobb módszer a változásra, ha apró lépésekben valósítjuk meg, nem pedig két másodperc alatt akarunk nulláról százra felgyorsulni.

Soha nem késő változtatni a szokásokon. Az életmód fantasztikus fegyver.

A rossz közérzet valami negatívat, rosszat jelent - a szervezetünk jelzése arra, hogy tegyünk már végre valamit, másszunk ki a gödörből. Esélyt kapunk általa a fejlődésre.

Egy biológiai rendszer vagyunk, úgy vagyunk összerakva, hogy biológiai táplálékokat együnk. Minden, ami túlzottan feldolgozott vagy túlfinomított, nem jó nekünk.

Az, hogy mit eszünk, pont olyan fontos, mint az, hogy mit nem.

A gondolatok biológiai reakciót váltanak ki, amelyet érzelmi reakció követ. Ez az érzelem lehet öröm, vagy túl sok stressz esetén düh. A gondolatainkból viselkedés lesz, majd az érzelmeink is viselkedéssé válnak.

Amikor megszületünk, a gondolataink 100 százalékban tudat alattiak. Ha azon tanakodunk, hogy mit gondol az újszülöttünk: nos, hát semmit.

Az élet egy fejlődési folyamat, és ezt így kell elfogadni. Próbáljunk saját magunk legjobb változatává válni!

Ez a gyógyítás szépsége: hogy a tudományos alapot és az irányelveket kombinálhatjuk a saját klinikai tapasztalatunkkal és az éppen előttünk ülő személy igényeivel.