Sofi Oksanen

Papok vagyunk, bábák, terapeuták, orvosok, beavatási rítusok sámánjai, fóliacsíkokba, törülközőkbe, leplekbe tekerjük a nőket, lemossuk róluk a régi életet, és útnak indítjuk őket az új felé. Rajtunk áll vagy bukik a nagy fordulópontok sikere. A legjobb persze az, hogy a nők készek megadni bármilyen árat a jó frizuráért, ha rákapnak az ízére.

Az, aki uralja az álmokat, uralja a világot.

Az, aki uralja a hajat, uralja a nőket. Az, aki uralja a szaporodási képességüket, uralja a férfiakat is. Az, aki elégedetté teszi a nőket, a férfiakat is kielégíti, és az, aki a haj és a gyermek iránti lázban égő emberek körül doktorkodik, az közöttük a király.

Előbb-utóbb találkozol valakivel, akitől többet is akarsz a pillanatnyi társaságnál. Előbb-utóbb a saját szíved árul el.

A jó főnök időnként maga is lapáthoz nyúl. Ez az egyedüli módja, hogy a siker ára és értéke ne merüljön feledésbe.

Mostanra a nők ugyanolyan jogokkal, ugyanolyan lehetőségekkel rendelkeznek, és mégsem miénk a nyereség. Csak mi adjuk az összes alapanyagot a szépségipar számos területéhez, mi adjuk a munkaerőt, évezredről évezredre mi adjuk az arcunkat, a hajunkat, a méhünket, a mellünket, és még mindig a férfiak tömik tele a zsebüket az így összegyûlő bankjegyekkel, ők irányítják, birtokolják vagy ők veszik meg azonnal a bármilyen kis sikerre szert tevő vállalkozásokat.