Teleki Pál

A földrajzban sincsen dualitás, az ember mindinkább mint a földfelszín életének (...) jelentőségében növekvő faktora áll szemeink előtt.

A földrajzi tudomány elsősorban mindenkor az volt, amit annak tartottak.

Felfedező és geographus tehát nem egy. Felfedezés és földrajz sem az. És a felfedezések történetében hibásan látják a földrajznak, mint tudománynak a történetét vagy annak legfőbb részét. Különösen akkor, ha felfedezők és évszámok és felfedezett vagy bejárt területek felsorolásával elégednek meg. A felfedezések összessége földrajzi folyamat csak, amely tápot, tárgyakat ad az egyes tudományoknak.

Bízzunk abban, hogy minden magyar ember elvégzi a maga helyén azt, amit minden más magyar ember elvégezne, ha helyébe állana.

Invencióval, erős akarattal, összefogással és (...) sok szeretettel, sokszor lehet segíteni ott, ahol az anyagiak hiányzanak.

Rossz az, ha a vezetők elbízzák magukat és rossz, ha a vezetőtől távol állók, akik nem tekinthetik át a részleteket, bizalmatlanok. Bízzunk abban, hogy a vezetők jól vezetnek. Ha így gondolkodunk, akkor jobban fogunk tudni boldogulni.

Gondozzuk a haza szent tüzét nemzedékről nemzedékre, és próbáljuk azt gyarapítani. A múltból így lesz jelen, a jelenből pedig jövő.

Nincsenek kis nemzetek, csak kishitûek, nincsenek kis emberek, csak kicsinyhitûek.

Ahol az emberek között szeretet van és szeretettel kapcsolódnak egymáshoz, onnan alkotó lendület, vállalkozási szellem indul ki.

Minden hadseregnek két alkotó eleme van: a felszerelés és a lelkiség.

Az életben olyan egyszerû minden, ha nem keresnek minden mögött valamit, ami nincs.

Minden ember úgy ad legtöbbet a köznek, ha a saját egyéniségét a legintenzívebben kiéli. Ez áll a nemzetekre is: minden nemzet akkor ad legtöbbet az emberiségnek, a vele barátságban lévő nemzeteknek, önmagának és azoknak, akiknek az érdekeit szolgálni kívánja, ha legjobban éli ki a saját maga nemzeti formáját, saját jelleme szerint.

Igyekszünk, hogy kardunk hosszú legyen, olyan hosszú, amennyire anyagilag bírjuk, de ha kell, meg tudjuk toldani egy lépéssel - a bátorsággal.

Nem szabad az életnek csak az anyagi oldalát látni. A lelki elemet is ápolni kell, sőt elsősorban azt kell ápolni.

Sokféle emberi együttest, testületet, szervezetet láttam, fiatalokét, öregekét, mindenfélét. Láttam olyant, amelyet felülről való fegyelmezés - és olyat, amelyet pillanatnyi lelkesedés irányít, de csak ott találtam meg a valóságos és messzemenőleg helyes fejlődésre a zálogot, ahol szeretetet is láttam.

Minden ember igyekezzék betölteni azt a helyet, amelyre születése vagy hivatása állította, s akkor előbbre is fog jutni, de ne próbálja lerántani azokat, akik előbbre jutnak. Becsüljük meg egymást és egymás munkáját!