Felfedező és geographus tehát nem egy. Felfedezés és földrajz sem az. És a felfedezések történetében hibásan látják a földrajznak, mint tudománynak a történetét vagy annak legfőbb részét. Különösen akkor, ha felfedezők és évszámok és felfedezett vagy bejárt területek felsorolásával elégednek meg. A felfedezések összessége földrajzi folyamat csak, amely tápot, tárgyakat ad az egyes tudományoknak.

Kapcsolódó idézetek

1. A kartográfia presztízse a földrajzon kívül is tetten érhető. A tudomány szavakkal, számokkal és képekkel dolgozik. A kartográfiában mindhárom jelen van. (...) A kartográfia a tudományok tudománya, amely annak minden eszközét magában egyesíti. Titokban minden tudományág térképészet szeretne lenni, és ezért készül annyi tudományos atlasz. Douwe Draaisma
2. A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet, és mit nem az emberiség. Persze a politikusok is fontosak, de a földrajz fontosabb. Az emberek döntései - most és a jövőben is - sosem függetlenek a fizikai kontextustól. Minden ország történetének kiindulópontja a szomszédokhoz, a hajózási útvonalakhoz és a természeti erőforrásokhoz viszonyított elhelyezkedése. (...) A földrajz nem egyenlő a sorssal - hiszen az ember beleszólhat az események alakulásába -, de igenis számít. Tim Marshall
3. Csupa fölfedezés és csupa elfelejtés az emberiség sorsa. Fölfedezni éppoly megszokott dolog, mint elfelejteni. Olykor épp a felejtés a legbiztosabb alapja a fölfedezésnek. Elekes Ferenc
4. A nyelvészet - mint minden tudomány - egyik feladata, hogy megmutassa: ami a felszínen valaminek látszik, az esetleg egészen más. (Például a napfelkelte, ami nem a Nap felkelése, hanem a Föld forgása.) Nádasdy Ádám
5. A tudomány története fejlődésjellegû. A mûvészetre vonatkoztatva a történet fogalmának semmi köze a fejlődéshez: nincs benne tökéletesedés, javulás, emelkedés; olyan utazásra hasonlít, amelyre azért vállalkoztunk, hogy ismeretlen földeket tárjunk fel és berajzoljuk őket a térképre. Milan Kundera
6. A politikai események magyarázatában a földrajznak nagyobb a szerepe, mint hinnénk. A térképek sok hosszas, elvont eszmefuttatást tesznek egy pillanat alatt magától értetődővé és kézzelfoghatóvá. Krekó Péter
7. A földrajznak az emberi történelmet meghatározó tényezőként való értelmezése talán kissé sivár szemléletmód, meglehet, ezért nem kedvelik egyes értelmiségi körökben. Azt sugallja, hogy a természet hatalmasabb az embernél, és sorsunk fölött csak korlátozott mértékben rendelkezhetünk. Ám nyilvánvaló, hogy más tényezők is befolyásolják az eseményeket. Bárki értelmes ember beláthatja, hogy a modern technológia lassan megpuhítja a geográfia vastörvényeit. Tim Marshall
8. A földrajz olyan a tudományban, mint a városok között Los Angeles: hatalmas területre terjed, összeolvad szomszédaival, és roppant nehéz meglelni a központját.
9. Fontos a régészeti, nyelvészeti, történelmi és genetikai vizsgálatok együttese (!). Külön-külön mindegyik tudományterület csak részigazságokat tárhat fel. Együttes alkalmazásukkal viszont tisztább képet kaphatunk őstörténetünkről.
10. Sokak szemében a történelem (beleértve az evolúciót is) nem számít tudománynak, mert a jelenségeit nem lehet megismételni, és így kísérleti úton nem bizonyíthatók. De ha ugyanazt a dolgot sokfajta szemszögből, sok tudományterület felől vizsgáljuk, az egymástól független forrásból származó eredmények egy többé-kevésbé független megismétlésnek felelnek meg. A multidiszciplináris megközelítés ettől válik nélkülözhetetlenné. Luigi Luca Cavalli-Sforza