Szerző

Timothy D. Snyder

Ha senki sem áll készen arra, hogy meghaljon a szabadságért, akkor mindannyian szabadság nélkül fogunk meghalni.
Vannak dolgok a képernyődön, amik ártanak neked.
Az önkényuralom, hiába sajátítja ki az összes nemzeti jelképet, nem egyenlő a hazafisággal.
A szabadság nemcsak a gonosz hiánya, hanem a jó jelenléte.
Ha azt hisszük, valami külső erő majd szabaddá tesz, soha nem fogjuk megtudni, mi az, amit nekünk kell megtennünk.
Abban a pillanatban, amikor elhisszük, hogy a szabadság adott, már el is illant.
Azt mondják, "az ember szabadnak születik" - ez nem igaz. Köldökzsinórhoz kötve, egy nő vérében ázva és ordítva születünk. Hogy szabaddá válunk-e, az mások cselekedeteitől függ, azoktól a rendszerektől, amelyek ezeket a cselekedeteket lehetővé teszik, az értékektől, amelyek ezeket a rendszereket éltetik - és csak ezután a spontaneitás szikrájától és a saját döntéseink bátorságától.
A szabadságot nem azzal tesszük lehetővé, hogy elutasítjuk a kormányt, hanem azzal, hogy a szabadságot tekintjük a jó kormányzás mércéjének.
A szabadság pozitív cselekvés - küzdelem és teremtő aktus.
A szabad akarat jellemvonás.
A szabadságot nem mások adják, nekünk kell úgy élnünk, hogy a birtokunkban maradjon.
Szükség van emberekre, akik szabadon beszélnek, de olyanokra is, akik meghallgatják őket. Szükség van az odafigyelés csendes képességére.
A szuverenitás erőfeszítést igényel.
A problémánk nem a világ; a problémánk mi magunk vagyunk. Ezért meg is tudjuk oldani. Szabadok lehetünk, ha felismerjük, mi a szabadság.
A tekintélyelvûség ott kezdődik, amikor képtelenek vagyunk meglátni az igaz és a vonzó közötti különbséget. Mindeközben az a polgár, aki cinikusan úgy határoz, egyáltalán nincs igazság, tárt karokkal várja a zsarnokot.
Ahol az egyenlőtlenség túl nagy, az igazság túl sok a nyomorultaknak és túl kevés a kivételezetteknek.
A történelem nem ismétli önmagát - de tanulságos.
A modern demokrácia történelme a hanyatlás és az összeomlás története.
A történelemben ráismerhetünk a jelenre, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le.
A kontinens huszadik századi történelme azt mutatja meg, milyen könnyen összeroppanhatnak a társadalmak, romba dőlhetnek a demokráciák, megtörhet az erkölcsi tartás, és az átlagférfi hirtelen egy tömegsír felett találhatja magát fegyverrel a kezében. Jó szolgálatot tenne nekünk ma, ha értenénk, miként lehetséges ez.