Tolvai Renáta

Lágy, szelíd szél. Pihenni betér. A gyertyaláng az árnyékoktól fél. Egy cseppnyi fény. S az éj zenél. A két szemedben ég a szenvedély.

Napfény játszik arcomon, lassan égnek fordítom, hiányzol nagyon. Megrémít a messzeség, onnan nem tért vissza még, ami köztünk volt szép. Csak álmokban élni nincs értelme rég. De kár volna kérni, nem őrizhetnéd, a lelkemben őrzöm az érzést, mi véd, hogy együtt kell szállnunk, ez a Földön tart még.

Én hagylak menni, nem segít a fájdalom, egy könnycsepp sincs az arcomon. Kérve kérni, összenézni, vesztes volnék, jól tudom, legördülni nem hagyom.

Az első benyomás a fontos! Ezért az arc és a gyönyörû smink mindennél fontosabb! A sminket tudni kell hordani!