Lágy, szelíd szél. Pihenni betér. A gyertyaláng az árnyékoktól fél. Egy cseppnyi fény. S az éj zenél. A két szemedben ég a szenvedély.

Kapcsolódó idézetek

1. Lágy vagy és idegen, Hozzám repülsz a széllel, Álom terem a szemeden, Ha mellettem alszol el. Ákos
2. Az ágon hó pihen, csillog a fénye. Házakból szólni kezd halkan egy ének. Béke és csend honol, lelkedben érzed. Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!
3. A csendet hallgatom, a csend, az jó barát. A gyertya lángja ég, Benne egy új világ. Edda
4. A bent didergő éjszakát sejlő fényremény fûti át szív öröme feldereng benső béke csöndje cseng nyugalom derûje száll s angyalok ideje jár. Ara Rauch
5. Ugy alszik itt a szellő, Oly nyugodtak a lombok, És nem enyhíti semmi, Csak ég, csak ég e homlok. Oh hogy állitanád meg E hullámit a vérnek, Csak csodás kis kezeddel Te egyszer érintéd meg. Tóth Kálmán
6. Óh, áldott béke e gyönyörû esti csendben! Szemem visszafelé nézi az éveket, és oly tökéletes egyszerre életed, hogy könnyes hódolat remegi át szerelmem. Émile Verhaeren
7. Az ezerjajjú gond elült, A nap pihenni szenderült, S az elfáradt világ felett Csapong az álom, s képzelet. Ágyacska mellett csendesen A lassú szendergést lesem, Hogy küszködik két szem-pile, Ragadni álom mézibe, S a tiszta két szem már úgy áll. Édes kis lányom, aludjál. P. Jánossy Béla
8. Jó itt. Nincs más, csak a kis ház. Kint csönd és fény. Bent te meg én. Szabó Lőrinc
9. Halk szusszanás. Alszol. Feléd hajolok. Megrebben a szemed. Védtelenül mezítelen vagy. Virrasztok. Betakarlak a szeretetemmel.
10. Lámpásunk ég az éjben, Szél fújja lángját tovább. Ébren vagy, s én is ébren, Megyünk, bár tudnám, hová! Aurevoir.