Viola Ardone

Mi szegények vagyunk ugyan, de tolvajok nem. Mert akkor nem szegények leszünk, hanem nyomorultak.

Tanulj meg várni! Ha eleget vársz, egyszer majd eljön a te időd.

A bor meg az asszony ugyanolyan. Vagy te uralkodsz fölötte, vagy ő uralkodik fölötted. Ha ő uralkodik, akkor elveszted a józan eszed, rabszolga lesz belőled.

A nyomor nem bûn, hanem igazságtalanság.

Az éhség erősebb a félelemnél.

Az élők félelmetesek, de a holtak aztán nem tréfálnak.

Ha úgy alakul a helyzet, mindannyian a szülei vagyunk azoknak, akik szükséget szenvednek.

Jobb, ha rosszat álmodik az ember, mint ha ébren van lidércnyomása.

Néha az szeret igazán, aki elenged, nem az, aki visszatart.

Senki sem születik tudósnak.

Nincsenek rossz gyerekek. Csak előítéletek vannak. Az olyan, hogy az ember előbb gondol valamit, mint hogy meggondolná. Mert valaki beleplántálta a fejébe azt a gondolatot, ő meg egyszerûen nem bírja kiûzni onnan. (...) Mindenkinek oda kell figyelnie, hogy ne az előítéletek szabják meg a gondolkodását.

Az évek során eljutottam odáig, hogy a félelem visszahúzódott az elmém egyik távoli zugába, de mindig is kész volt lecsapni rám. (...) A félelem nem létezik, mondogattad nekem, csak a képzelet mûve. Én is sokszor elismételtem, de sosem tudtam meggyőzni magam.

Az éhség gonosz, fütyül a jó modorra, sőt még az érzelmekre is.

A halál alattomos zsarnok, kiûzi az embert a szokásai, apró bizonyosságai, káros szenvedélyei közül.

Mindenki igyekszik tökéletesíteni a stratégiáját, hogy ne kelljen meghalnia, de téved. Téved, amikor azt gondolja, hogy ha másnapra hagymás ragut főz, kijátszhatja a halált. Téved, amikor elszökik egy másik városba, másfajta sorsot keres. Téved, amikor azt gondolja, hogy a zene majd megvédi. Nincs menekvés. A halál úgyis mindenkit elkap.

A történelem megy a maga útján, de bizonyos dolgoknak meg kéne maradniuk. A szolidaritás eszméjének.

Mindig érdemes megpróbálni, még ha nem is tökéletes minden, még ha vannak is hibák. Amit meg lehet tenni, azt meg kell tenni.

Nem mindig magunk döntünk, időnként mások kényszerítik ránk a döntéseket.

A virág elhervad holnapra, holnaputánra, de nem baj. Az emléked nem hervad el.

A tőled távol töltött időszak nem volt más, mint egyetlen hosszú szerelmes levél, minden hangjegyet, amit lejátszottam, neked játszottam.