Vonnák Diána

Aki azt gondolja, mindent tud a saját előítéleteiről, és nincs min rajtakapja magát, még véletlenül sincs benne reflexszerû lenézés, bunkóságként megjelenő tudatlanság, valószínûleg úgy hiszi, a tolerancia választás kérdése. Hogy elég úgy döntenünk, nem nézünk le másokat, már készen is vagyunk, a cselekedeteink automatikusan tükrözni fogják az elhatározásunkat. Szerintem ez nagyon súlyos tévedés.

Nem is igazi tudáscsomag van a fejünkben, hanem egy csomó előítélet, elvárások, leegyszerûsített karikatúraképek a világról. (...) A saját ilyenfajta tudásunk, ami tök jó arra, hogy tájékozódjunk az életben és túléljünk, az igazi figyelem útjába tud kerülni.

Ha a járvány és a világ(rend) radikális összetartozását elfogadjuk, akkor elsősorban nem az a fontos, hogy milyen lesz, vagy az, hogy milyen legyen a majdani világ, hanem az, hogy most milyen, és mitől ilyen. Nem az, amit nem tudunk, amit ki kellene dolgozni a nagy jövőcsinálásban, hanem mindaz, amit eddig is tudtunk, most is tudunk.