Kezemhez érsz. És ha a földtekén A vad végzet közénk áll, itt dobol - Duplán dobogva szivemben - szived - És álmom-tettem, mint fürtre a bor, Rád vall. S ha forrón kérem az Eget Magamért, neved is Fülébe forr, S könnyemben Szeme látja könnyedet.