A váratlan felfedezés jelentősége nem csupán tényszerûségében rejlik, (...) az alapvető ténybeli vagy elméleti újítások a tudós világát minőségileg is átalakítják és mennyiségileg is gyarapítják.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. Albert Einstein
2. Egy jó tudós mindig megkérdőjelezi saját elméleteit és feltételezéseit.
3. A kutatás törvénye nagyjából a következőt jelenti: ha elég bátor vagy ahhoz, hogy hátrahagyj mindent, ami biztonságot nyújtott, és lehet az bármi: az otthonod vagy a kedvenc éttermed; és elindulsz, hogy megtaláld önmagad. Legyen az egy belső utazás, vagy igazi út. Tekints mindenre az út során úgy, mint a kirakós egy darabjára és fogadj úgy mindenkit, mintha a tanárod volna. Ha készen állsz arra, hogy egyszer és mindenkorra elfogadj néhány kellemetlennek tûnő igazságot magaddal kapcsolatban, akkor biztosan megleled, amit keresel!
4. Az ember az egyetlen élőlény a földön, aki tudni akarja, van-e "értelme" annak, hogy "van". Márai Sándor
5. Csak az kíváncsi rád igazán, arra, ami a szívedben van, aki rákérdez a részletekre.
6. A tudós gyakran kételkedik, a tudatlan ritkán, a bolond soha.
7. Aki kíváncsi, hamar megöregszik. Aki nem kíváncsi, szintén.
8. A szenvedély nem az értelem szavaival érvel. Márai Sándor
9. A bölcs ember becsukja a szemét, befogja a fülét, a szívétől kérdi, mi az igazság.
10. Aki helyes felismerésekre vágyik, annak előbb helyénvaló kételyeket kell támasztania. Arisztotelész
11. A tudomány remek dolog, ha nem abból kell az embernek megélnie. Albert Einstein
12. Senki nem tudhatja, mi rejlik benne, amíg meg nem próbálja kideríteni. Ernest Hemingway
13. Az értelem társaságba kívánkozik, a butaság a tömeget kedveli. Horváth Imre
14. Ilyen furcsa állat az ember. Nem aszerint cselekszik, ahogy az igazságot megállapította, hanem aszerint állapítja meg az igazságot, ahogyan cselekedett. Wass Albert