Az érdekérvényesítés történhet tiszta eszközökkel és játszmákkal. Ha tudatos vagy tudatalatti törekvéseink bejelentik "igényeiket", arra törekszünk, hogy kiszolgáljuk azokat. "Ölelj meg, kérlek" - hangzik el a játszma nélküli mondat. "Te mindig rohansz reggelente" - mondja az érdekeit közvetlenül kifejezni képtelen gyermeki én, aki fél a visszautasítástól. (...) Játszmából márpedig nem jön őszinte visszajelzés. Mert valahol mélyen az is tudja, aki indítja a játszmát, hogy ez nem a valóság. De képesek vagyunk hozzátorzulni. Játszmákat csak az indít, aki fél, aki félti önmagát. Aki nem lát tisztán befelé. Akit a világ gyarapodása helyett az önérdek vezérel, mert önmagából határozza meg a világot, ahelyett, hogy részt venne benne.