Minden konfliktus egyforma, legfeljebb a táj változik, de a háborúban eltöltött idő mindig ugyanaz. Erről szól a háború, a várakozásról. Vársz, hogy történjen valami. Vársz egy hotelszobában, egy kávézóban, vársz a frontvonalon, a tábortûz mellett, és közben úgy teszel, mintha lenne esélyed megérteni, mi történik. Nincs. Ha történik is valami, túl gyorsan történik ahhoz, hogy felfogd. Mire megérted, már újra várakozol. Az a munkád, hogy eladd mások privát poklát, úgy, mintha értenéd vagy közöd lenne hozzá.