Ilyen az élet. Mint a cigaretta. Lehet első osztályú vagy silány. Van, aki rágyújt és végigszívja, másnál kialszik félúton, megint más önként eloltja. Van, aki a félig szívott cigarettát újra meggyújtja, de nem bírja befejezni, vagy meggyújtja és küszködve végigszívja. Egyiknél véletlenül átnedvesedik, a másik egy fotelben hátradőlve kényelmesen élvezi. Van, aki erőset választ, más a könnyût szereti, van, aki erőset szeretne, de csak könnyû jut neki, más meg épp fordítva, könnyût szeretne, de csak erőset kap. Van, aki mélyen leszívja, más meg csak mímeli.

Kapcsolódó idézetek

1. A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság. Abraham Johannes Muste
2. Mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik. Wass Albert
3. Ne habozz és ne keress kifogásokat! Egyszerûen indulj el és csináld! Indulj és csináld! Meglátod, nagyon, nagyon boldog leszel.
4. Az élet olyan, mint a viharos tenger, melyben csak dolgozik az ember. S ha egyszer céljára talál, csónakját felborítja a halál.
5. Nem tudnék reménytelenül futni senki után, azt se viselném el, ha utánam koslatna valaki. Valahogy úgy lenne jó, ha éppúgy szeretne, mint én, mindegy, hogy hosszú vagy rövid ideig... Szóval szeretnék boldog lenni, valamikor, legalább egyszer igazán!
6. Rájöttem néhány dologra. Ha az életünk pontosan úgy alakul, ahogy szerettük volna - és állítólag ez a sikeres élet ismérve - nos, ebben az esetben néhányan azt gondolhatják, hogy kudarcot vallottam. Egyvalami számít. Hogy a csalódások miatt ne a keserûség uralja az életünket. Tanuljuk meg elengedni a múltat. Ha elönt minket a sötét kétségbeesés, fogadjuk el, hogy nem fürödhet minden napunk fényben. Jusson eszünkbe: csak az éjszaka fekete egén világítanak a csillagok, és azok a csillagok egyszer majd hazavezetnek minket. Ne féljünk attól, hogy hibákat követünk el, ne féljünk a botladozástól vagy a zuhanástól. Sokszor éppen az tartogatja számunkra a legnagyobb örömöt, amitől a legjobban félünk. (...) Ki tudja, kit hová sodor az élet. Az út hosszú, de végül is... maga az utazás a cél.
7. Mindannyian boldogok szeretnénk lenni, és a változás ezzel jár. Amíg a rút kiskacsából hattyú lesz, addig nagyon sok mindenen átmegy a kiskacsa. Sajnos, ez fájdalommal jár. Amikor azt hiszi, hogy ő soha nem fog repülni, majd elkezdi bontogatni a szárnyát, majd a sok munka következtében kiderül, hogy képes erre, az mind-mind-mind sok energiával és fájdalommal jár. Csak így lehet azonban, másként nem. Ha nem tanul meg repülni, akkor a róka felzabálja. Csernus Imre
8. Nem legyőzni kell az akadályt - hanem túljutni rajta. (...) A folyó nem áll le vitatkozni az útját álló sziklával, hanem átfolyik rajta, s derûsen rohan a tenger felé. Müller Péter
9. Gondolkoztam ezen a "legyünk boldogok" dolgon, és úgy érzem, hogy az emberek akkor érzik elveszettnek magukat, amikor azt hiszik, a boldogság az életcéljuk. Mindig úgy gondoljuk, hogy egy nap majd boldogok leszünk. Megszerezzük az autót, megkapjuk azt az állást, vagy azt a bizonyos személyt, aki helyrehozza az életünket. De a boldogság csak egy állapot, egy bizonyos hangulat, nem úti cél. Olyan, mint amikor fáradt vagy éhes vagy. Nem állandó. Jön-megy, és ez így van rendjén. És szerintem ha így gondolnának rá az emberek, akkor sokkal többször találna rájuk a boldogság.
10. Boldogság. Mindenki szeretné elérni. Néhányan biztosak benne, hogy megtalálják, amint hazaköltöztek. Néhányan azt gondolják, megtalálják, ha új barátot szereznek. Néhányan azt remélik, megtalálják, amint legyőzték versenytársaikat. És vannak, akik nem keresik tovább a boldogságot, mert egy nap észrevették, hogy végig az orruk előtt volt.
11. Ha boldog akarsz lenni, tûzz ki magad elé bármilyen célt, csak egyet ne: a boldogságot. Lucian Blaga
12. Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: először hinnie kell, hogy van az életének értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az. Lev Tolsztoj
13. Akkor légy boldogtalan - ha téged ez tesz boldoggá! Andrew Matthews
14. Az élet olyan vicces, nem? Amikor azt hinné az ember, hogy már mindent kigondolt, amikor végre elkezd tervezni valamit, lelkesedik érte, úgy érzi, végre tudja, merre kell mennie, az ösvények megváltoznak, a jelek kicserélődnek, a szél másfelé fúj, északból dél lesz, keletből nyugat, és eltévedünk. Olyan könnyû szem elől téveszteni az utat, elveszíteni a helyes irányt. Cecelia Ahern