Ha egy eredmény új és fontos, akkor más kutatóknak más laboratóriumokban ki kell tudniuk próbálni, és újratesztelni a jelenséget és változatait, és ki kell deríteniük, hogy az eredmény csak egyszeri, véletlen szerencse volt (...). Ezt nevezik a kutatók replikációnak: ha egy hatás többszöri próbálkozással sem replikálható, akkor a tudomány bocsánatkérések közepette meghátrál. A replikációs folyamat a tudomány immunrendszerének mondható: elárasztja az újonnan bevezetett alanyokat, és kiöli közülük azokat, amelyek nem tartoznak a tudományhoz.