Képzeljük el, milyen lenne a világ, ha mindenki ugyanolyan volna! Meglehetősen unalmas lenne, nem igaz? Vélekedéseink és tapasztalataink egysíkúak lennének, és lényegében sosem lehetne részünk új élményekben. Ennek ellenére sokszor nehezünkre esik, hogy elfogadjuk a másságot. Gondoljuk végig, mennyi mindent köszönhetünk a különböző kultúráknak anélkül, hogy valaha is eltöprengtünk volna a jelentőségükön. Lehet szó egy finom ételről, esetleg egy különleges ruhadarabról, vagy valamilyen szórakozási lehetőségről, a kínai tésztától kezdve a maláj szarongon át a svéd krimikig. Idézzük fel magunkban a családunkon belüli különbségeket, amelyek nélkül nem tudnánk elképzelni a rokonainkat és önmagunkat. Lehet, hogy valamelyik nagyszülőnk megszeretteti velünk a hagyományos konyhát, az újszülött mindenkit megnevettet a mókázásával, a kiszámíthatatlan kamasz pedig beavat minket a legújabb trendekbe. Bárhogyan is, de mindenki rendelkezik valamivel, amit adhat a másiknak.