Egy szigetországnak vannak végei, elmegy az ember a tengerig, és ott a vége. Más országoknak nincsenek végei, elmegy az ember valameddig, és máris idegenben van. Átnéz az ember, mondjuk, egy kerítés felett, és arra gondol, az ott igazán lehetne a miénk is. Ilyeneket gondol, sajnos, az ember.