A kultúra ott gyarapszik a legjobban, ahol a politikai hatalom befolyása a kreatív erőkre a minimumra csökken a társadalomban, mert a politikai uralom mindig egységesítésre tör, és a társadalmi élet minden területét gyámkodása alá akarja vonni. És ebben óhatatlanul ellentétes a kulturális fejlődés kreatív törekvéseivel, mert az mindig a társadalmi tevékenység új területeit és formáit kutatja, és e fejlődéshez a kifejezés szabadsága, a dolgok sokoldalúsága és folytonos változása épp olyan életbe vágóan fontos, mint a merev formák, a holt szabályok és az eszmék erőszakos elnyomása a politikai hatalom megőrzéséhez.