Lassan egy éve tartott a pandémia. (...) Azt éreztem, hogy csak sodródunk az árral, néha meg-megkapaszkodva egy vízbe lógó ágban, de a kisebb fogódzók, szünetek ellenére is egyre csak nőtt a betegek száma, a halottak száma és a kiégett, végletekig kimerült egészségügyisek száma. Senki sem tudta, mikor lesz vége az áradatnak - és hogy vége lesz-e egyáltalán. Senki sem lehetett biztos benne, hogy majd egyszer szépen lelassulunk, megnyugszik a víz, vagy beletorkollunk egy óriási vízesésbe, és csak a szerencsésebbek élik túl a zuhanást.