Valahogy mindig volt, valahogy mindig lesz, Így állok mindenhez, a sors mindent elrendez. Nincs megírva semmiféle nagy könyv, A sok élmény feltölt, a jelszó: ne add föl. Csak dobd el jó messzire a kockákat, Itt az nyeri a játékot, aki bátor és kockáztat. Lehet, hogy nagy a tét, túl mély a szakadék, De feletted a szabad ég, ne másért, most magadért Állj ki lazán, merj gondolni, tervezni, Ismeretlen vizekre evezni, bennük elveszni. Ne bánkódj soha azon, ami nincs már, Nem lehet a tiéd, mert holnap egy újabb kincs vár.