- Tegyük fel, hogy megismerek valakit Veronában, és őrülten egymásba szeretünk. Te azt mondanád, hogy ez a sors keze volt, ugye? - Igen. - Oké, ez azt jelenti, hogy ezzel semmit nem tudtam kezdeni, mert előre meg volt írva, ugye? - Ez a végzet. - Jó, de mi a romantikus ebben? Mert ha kiveszed a választást a képletből, akkor csak bábok vagyunk, akiket zsinóron rángatnak az előre elrendelt sorsunk felé. De hogyha van mondjuk négymilliárd nő a Földön, és én kiválasztok egyet ebből a rengetegből, na, az már romantikus.