Szeretni kell az élet tavaszán, Gyermek szivünkkel forrón s igazán, S ha jő a nyár, a komoly küzdelem, Mi edzi szivünk, az a szerelem. És jő az aggkor, életünk tele, Naponként fogyva a test ereje, Hogy megőrizzük szivünk tavaszát: Szeressünk hát!

Kapcsolódó idézetek

1. Egyetlen kaktusz sincs úgy tele tövissel, hogy ne férne el rajta virág.
2. A május a természet bocsánatkérése a február miatt.
3. De jó lenne, ha egy helyett öt életem lenne! Akkor öt különböző városba születnék, és öt különböző ország ételeit ehetném, és öt különböző munkám lehetne, és ötször szerethetnék ugyanabba az emberbe.
4. A tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. (...) A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép. De van egy még szebb tavasz. Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb. Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi... ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz. Mert a lelkedből látod. A tavaszt. Szíved tavaszát. Csitáry-Hock Tamás
5. Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. William Shakespeare
6. Októberben van néhány nap, amely majdnem tökéletes. Az ég kifeszül a fejünk fölött, tiszta kék, olyan mély és makulátlan, hogy minden megszépül tőle. Az országút mentén vörös, arany, rozsdabarna, bordó és narancsszínben játszanak a fák. Minden szín neonfénnyel ragyog, lüktet a nehéz, aranyló napfényben. Laurell Kaye Hamilton
7. Majdnem mindenkit elkap a szerelem, amikor eljön a tavasz. Mondok egy példát: csak úgy sétálgattok, elmerültök magatokban, nem is néztek se balra, sem pedig jobbra, és akkor hirtelen felbukkan előttetek egy szépséges arc. Akkor citerázni kezd a térdetek, teljesen becsavarodtok, és lebegni kezdtek, mint a pehely, és már fel sem tûnik, hogy a levegőben jártok. És tudjátok mi lesz? Be lesztek zsongva, teljesen elvesztitek a fejetek. (...) Ez mindenkit elér, előfordulhat akárkivel, úgyhogy legyetek nagyon óvatosak!
8. - Az élet gyönyörû (...). Nézd csak meg egyszer a napfelkeltét a rét illatozó virágai között pihenve, vagy csodáld meg a nyárvégi csillaghullást! Olvass el néhány igazán izgalmas könyvet, és merülj el a gyermekek önfeledt mosolyában. Ússz egy jót egy tiszta vizû hegyi tóban, és fuss az őszi ruhába öltözött, színes levelû fák között! Lásd meg az emberekben a jót, és a te létezésed is jobbá válik! - Mindez nagyon szépen hangzik, de nem győztél meg (...). - Légy szerelmes, és akkor számodra is szebbé válik a világ! A. O. Esther
9. Amikor már vészesen rühellem a telet, részletesen magam elé képzelem a tavaszt. Abban a hitben ringatózom, hogy nem hagytam ki semmit: így és így fog kibomlani, lépésről lépésre. Aztán eljő végre a valóságos tavasz; de nem bomlik ám, hanem robban, csodájával ezerszeresen meghaladva képzeletemet, emlékeimet. Akár a szerelem. Vavyan Fable
10. Nem felejtem el az együtt formált terveket, A csókkal töltött forró perceket. Nem felejtem el, hogy egyszer elhittem neked, Hogy nem lesz május többé nélküled.
11. Az ébredő vonzalom bizony mindig elmondhatatlan gyönyörûséggel van tele, és a szerelem minden boldogsága a változásban van. Moliére
12. Mindenütt ott vagy, ahol valaha tudtalak, láttalak, szerettelek: út, orom, erdő veled integet, falu és város, nappal és éjszaka folyton idéz, őszi hegy s tél hava, vizpart s vonatfütty, s mindenben ott remeg az első vágy s a tartó őrület huszonöt kigyúlt tavasza, nyara. Szabó Lőrinc
13. Mi kivételek vagyunk! Te vagy a tavasz - te vagy Budapest, ahol forró estéken minden épkézláb ember a Duna-parton sétál, az ezüst holdfényben, a virágzó gesztenyefák illatárjában. Erich Maria Remarque
14. A tavasz friss és üde melódia, A szerelem ekkor nem teória, A vágy leginkább ott virágzik, Ahol egy pöttyös bogárka tanyázik.