A mítoszokra sohasem szabad úgy tekintenünk, mint a múltbeli események magyarázatára, nem szabad vakon elhinni minden szavukat, de ha egy bizonyos kultúra tanulmányozása során pontos munkát akarunk végezni, elengedhetetlenül szükséges az ismeretük. Minden mítosz magában rejti az igazság parányi darabkáját, és az archeológus feladata az, hogy ezt felfedezze.

Kapcsolódó idézetek

1. Nézz a csillagokra! A múlt idők nagy királyai a csillagok szemével néznek le rád. Emlékezz rá, a nagy királyok odafentről figyelnek téged! És köztük leszek én is.
2. Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik. Salvador Dalí
3. Nézz egy kicsit körbe, most már sok lesz a jóból! Beszél a látvány, ha már nem értesz a szóból. Túl messzire mentünk, majdnem kiirtottunk mindent, Magunk alatt vágjuk a fát, miért játszunk Istent?
4. Kezdetben Isten megteremté a mennyet és a földet, legalábbis ezt mondják. Megteremtette az ég madarait, a mező vadjait, és ránézett teremtményeire és látta, hogy ez jó. Azután Isten megteremtette az embert. És azóta nincs megállás a lejtőn. A történet szerint Isten megteremté az embert saját képére, de erre nincs bizonyíték. És végül megteremté a Napot, a Holdat és a csillagokat. És az ember csak bajt csinál. De ha a nap véget ér, az a tény, hogy mi ott vagyunk egymásnak, minden ellentétünk, és más nézeteink ellenére, elég ok arra, hogy tovább higgyünk.
5. Minden mítosz igaz. Cassandra Clare
6. Meglehet, Jézusnál nagyobb dolgokat is véghez tudunk vinni, mert a Bibliában róla írottak költőien kiszínezettek. Albert Einstein
7. Az emberek azért mesélnek történeteket, hogy megbirkózzanak a félelmeikkel. Az összes mûvészet, mítosz, olyan alkotás, ami olyan érzést kelt, hogy irányíthatjuk azokat a dolgokat, amiktől félünk. A haláltól való félelem hozta létre a reinkarnációt. A gonosztól való félelem alkotta meg a jóakaratú Istent, aki a gonoszokat a pokolba küldi.
8. Hát azt tudod-e, mit mondott Platón Lakomájában Arisztophanész? Szerinte a legendás időkben három nemû ember létezett. (…) Régen nem férfiak és nők éltek a világon, hanem férfi-férfiak, férfi-nők és nő-nők. Vagyis mindenkiben két ember lakozott. Így azután elégedetten éltek, és nem láttak szükséget semmiben. Csakhogy Istenség egy pengével mindet félbevágta. Pontosan két egyenlő félre. Ezért azután külön férfi és nő lett belőlük, és egész életükben összevissza kószálnak keresve a másik felet, akinek valahol csak meg kellett maradnia. Murakami Haruki
9. A mesék azért nyûgözik le a gyerekeket, mert a világot olyannak láttatják, amilyen az valójában: a határtalan lehetőségek birodalmának. Ezek a lehetőségek nem anyagi természetû lehetőségek, hanem abból a világlátásból fakadnak, amely a mesei és a gyermeki gondolkodást összeköti: miként a hős mindig több, mint mi magunk vagyunk, akképpen a világ is több, mint amennyit képesek vagyunk felfogni belőle. Boldizsár Ildikó
10. Az Emberiség elment a Holdra, felhasította az atomot, évtizedekkel meghosszabbította az emberi életet, szimfóniákat, remekmûvû könyveket írt, képeket és szobrokat alkotott, és közben olyan dedóba illő hülye gyerek maradt, mint volt öt- vagy tízmillió év előtt. Márai Sándor
11. Ha nem tudod a választ egy kérdésre, az még nem ok arra, hogy egy tündérmesével próbáld megmagyarázni.
12. Vajon olcsó álmokkal és üres hazugságokkal áltatjuk-e magunkat akkor, amidőn azt képzeljük, hogy léteznek az istenek, pedig csak a vak véletlen és a vad változás mozgatja a világot? Euripidész
13. Tápláld elmédet nagyszerû gondolatokkal. A hősiességbe vetett hitből születnek a hősök. Benjamin Disraeli
14. Bizalmam az ősi erényben Hiszem, hogy vélünk az Isten Hiszem, hogy lesz feltámadás Az idő kezdete óta regéket mesélnek róla Milyen szép is az én Hazám.