A levegő, ami megtölti a tüdődet, azt az oxigént tartalmazza, ami fotoszintézis útján készült. Amikor levegőt veszel, az erdők leheletét lélegzed be. Ez az oxigén, ami átjárja a testedet, és a véreddel eljut minden egyes sejtedhez, a napfény és a levelek érintéséből születik. Amikor pedig kifújod a levegőt, szén-dioxidot adsz vissza a világnak, ami táplálja a fákat. Minden lélegzetvétellel téged éltet a világ, és minden kifújással te élteted a világot.