Nincsen ártalmasabb dolog a gyermeki lélek fejlődésére, mintha minduntalan más-más nevelőt adnak melléje; mindegyik elejétől kezdi vele a nevelés nehéz munkáját, egyik sem ismerheti ki jó és rossz hajlamait, és egyik iránt sem bír szeretet gerjedni szívében, míg végre elunja a sok elölről kezdést, a tanulási vágy kivész szívéből és ezzel együtt a tiszteletérzés a nevelő irányában; mindig nagyobb-nagyobb erőt vesz benne az a hit, hogy a nevelő olyan jelentéktelen valami, amit, ha bele untunk, tetszés szerint mással cserélhetünk fel.