A világ megtapasztalása egyetlen ember életében annyira röpke, hogy alig mérhető, főleg ha a Föld születése óta eltelt időhöz mérjük. Mi, emberek úgy érkezünkés távozunk, mint a kérész, akit egy szellőfuvallat sodor egyetlen napnyi élete során. Az életünk olyan rövid egy gránitdarab kialakulásához képest (...), hogy már maga ez a felismerés is értelmetlennek éreztetheti az életedet. De ennek a másik oldala az, hogy az idődet a legcsodálatosabb ajándéknak tekinted, és ez egészen rendkívüli alázatra késztethet. És ha ez így van - márpedig nagyon is így van -, akkor én, mint a kérész, akinek csak huszonnégy órája van élni, ki fogom tárni az érzékeimet mindarra, amit ez a nap kínál.