Két ember nap nap után együtt marad, nem a (...) pénz, gyerek vagy közös tulajdon köti őket össze egymással, hanem csak közös megegyezésük, hogy együtt élnek úgy, ahogy addig; kölcsönösen elkötelezik magukat egy olyan kapcsolatban, amit sosem lehet törvényesíteni. A barátság azt jelenti, hogy végignézik, ahogy a másikra lassan csepeg a nyomorúság, végigélik az unalom hosszú nyûglődéseit és időnkénti sikereit. Ennek az érzésnek az a kiváltság a jutalma, hogy az ember jelen lehet a másik legsötétebb, legnyomorúságosabb pillanataiban, és tudja, hogy neki sem kell titkolnia előle legsötétebb, legnyomorúságosabb pillanatait.