El kell fogadnunk a bizonytalanságot, azt, hogy a másik önálló, különálló személy, saját gondolatokkal és vágyakkal, akit soha nem ismerhetünk meg teljes mértékben. A monogám kapcsolatokban ugyanis azt hisszük, megszereztük, megvan a másik, azt hisszük, szinte birtokoljuk, hogy hozzánk tartozik. Pedig mindig lesznek a lelkének olyan részei, amelyek rejtve maradnak előttünk.