Ugrás a tartalomra
Miből építkezik az ember, amikor úgy érzi, romokban hever körülötte a világ? Az általa belátható környék, a végiggondolható gondolatok, a megélhető érzelmek. Arra gondol, hogy talán mégis akar tőle valamit az élet, ha eddig meghagyta. S elkezdi magát újraépíteni. Megkeresi az első téglákat, leveri róluk a régi, töredezett habarcsot, óvó kézzel végigsimítja valamennyit. Új kötőanyagot kever. Előtte gondosan alapot ás, mélyebbet az előzőnél, mindent többször is megmér. Ezúttal nem olyan felszínes, mint először volt, most már tudja, hogy sokszor századmillimétereken múlhat a siker.
Kapcsolódó idézetek
-
Isten a Nagy Forgatókönyvíró. Kár, hogy az ember cenzornak képzeli magát.
-
Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőnek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat.
Paulo Coelho
-
Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra.
Most végre tudom.
-
Az ember beszél... de amit érez, az az igazi.
Wass Albert
-
- Kérem, ne írjon a falra!
- Talán gépeljünk?
-
Isten semmiből teremtette a világot, de meg is látszik rajta.
Paul Valéry
-
Az emberek néha azokat a dolgokat írják le, amiket nem tudnak elmondani.
-
Az írott szó is lehet fegyver. Ha elég súlyos a könyv.
Sheenard Anthony
-
Ha valaki író akar lenni, mindenekelőtt két dolgot kell tennie; olvasson sokat, és írjon sokat.
Stephen King
-
A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.
Kosztolányi Dezső
-
Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív föl, amikor akar.
Jerome David Salinger
-
Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel.
Daniel Glattauer
-
Megíratlan könyv vagyok,
sok-sok fehér lappal.
Ákos
-
Eltelik fél óra, fél órán keresztül hiszek a történetben, amit az imént találtam ki, aztán eszembe jut, hogy az egész csak álom.
Paulo Coelho