Mi lesz a halottak cipőivel, zoknijaival, alsónemûjével, borotvakrémével, noteszével, tollával és zsebkendőivel? Kinek a keze dönti el, hogy kidobják-e őket a szemétbe, vagy belecsúsztatják egy borítékba, és egy fiókban tartják? Milyennek kell lennie a szívnek ahhoz, hogy szánakozás nélkül szabaduljon meg tőlük, mintha üres sörösdobozok volnának?

Kapcsolódó idézetek

1. Ha megfogná a kezem, lehet, hogy belehalnék a boldogságba. Stephen King
2. A halál nem lehet olyan rossz dolog. Még senki nem jött vissza panaszkodni.
3. Megtehetnéd - a kedvemért - Hogy lábujjhegyen távozol. Halkan csukod az ajtót életemre. Elmész szépen, és nem kukucskálsz, Nem kell, hogy lássad, mennyire fájsz.
4. Itt vagyok... amit nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy inkább meghalnék, mintsem elszakadjak tőled. Stephenie Meyer
5. Békés álomba szenderülve szeretnék meghalni, mint a nagyapám. Nem a félelemtől üvöltve, mint az utasai.
6. Könnyebben elviseltem volna, ha megöl ebben a pillanatban, mintsem egyujjnyival is távolabb kerüljek tőle. Stephenie Meyer
7. Az élők csupán vakációzó halottak.
8. Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. Éltem - és ebbe más is belehalt már. József Attila
9. Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. Éltem - és ebbe más is belehalt már. József Attila
10. A szemét hagytam utoljára, mert tudtam: ha egyszer belenézek, alighanem elveszítem gondolataim fonalát. Stephenie Meyer
11. Az erőszak a gyengék végső menedéke. Isaac Asimov
12. Vajon van-e élet a halál előtt?
13. A halál békés, könnyû. Az élet nehezebb.
14. Síromnál sírva meg ne állj! Nem vagyok ott, nincs is halál.