A barátság általában a lelkek összehangolódása, amit alkalom és jóhiszemûség sző össze.

Kapcsolódó idézetek

1. A barátság a lelkek közötti legközelebbi kapcsolat. Müller Péter
2. A barátság legfőbb összhangzata két vagy három - soha sok - léleknek, melyek mintegy szükségesekké váltak egymásnak; melyek magukban legfelsőbb hajlamot találtak egymást megérteni, segíteni, nemesen értelmezni s a jóra ösztönözni. Pellico Silvio
3. Akkor szövődnek a legjobb barátságok, amikor az ember véletlenül találkozik valakivel, és ösztönösen, azonnal tudja, hogy itt egy igaz barát.
4. A barátság szívből jön, amikor közösen teszünk szép és nehéz dolgokat. Pierre abbé
5. A barátság nem más, mint testvéri viszony férfi és nő között. Két lélek közel jut egymáshoz, de nem olvad össze: akár két ujj egy kézen. Ez a barátság. Victor Hugo
6. A jó barátsághoz kell valami lelki rokonság. Nem a jellem, nem a világnézet, hit, közös eszme, mûveltség vagy az érdeklődési kör az, ami igazán összeköt bennünket, hanem a lelki rokonság. Müller Péter
7. A barátság teszi lehetővé két ember között a legmélyebb azonosulást. Boldizsár Ildikó
8. Egy barátsághoz sok minden kell: hasonló világlátás (vagy éppen egymást kiegészítő), hasonló lelki alkat (vagy éppen hogy ellentétes), harmónia (vagy éppen az állandó, erős feszültség). Kemény István
9. A barátság az, amikor egy lélek két testben lakik. Arisztotelész
10. Ha némely egyének közt a kölcsönös szívvonzalom és jóakarat oly fokra emelkedik, hogy azokat úgyszólván egy lélek látszik áthatni, barátsági szeretetben élnek. Palotai József