A bohóc a maga együgyûségében az egyetlen olyan embertípus, amelyik sohasem képes érvényesíteni, másokra ráerőszakolni a maga önző akaratát. Ezzel az egyik legkövetkezetesebben érvényesülő ok-okozati láncolatból, az egymással versengő emberi törekvések láncolatából, a másokat megkárosító önzés "eredendő bûnéből" maradnak ki. Ártatlanok.

Kapcsolódó idézetek

1. A gonosz nem emberfeletti, hanem valamivel az ember alatti. A bûnöző olyasvalaki, aki fontos akar lenni, de soha nem lesz az, mert soha nem lesz ember. Agatha Christie
2. - Bár a részletek eltérhetnek, a lényeg ugyanaz. Bármily furcsának tûnjék is, a bûnöző mindig így árulja el magát. - Az ember minden eredetiséget nélkülöző állat. Agatha Christie
3. A bûnöző szereti a bûnt. A világ összes nyavalyájának ez a magyarázata. Ezért fog a bûn, sőt maga a gonosz is örökké uralkodni. A bûnöző, a tolvaj vagy éppen a szüzek megrontója: szereti a bûnét. Nincs hát értelme, hogy a bûnözőt jó útra térítsük, és visszavezessük a társadalomba. Ahhoz először ki kellene ölni belőle a szeretetet, mi több, a szenvedélyt. És ez: képtelenség.
4. A bohóc a szocializálatlan én fizikai megtestesülése. Õ annak a játékos léleknek a lényegi esszenciája, amit később maga alá temet a társadalom, a világ. Két- és hároméves korunk táján tetőzik a bennünk lakozó bohóc. De nem mer előjönni, mert elárulták. Mi árultuk el, többnyire középiskolás korunkban. Amikor megtagadjuk a lelkesedésünket, megtagadjuk a bohócot is.
5. A bohócok különleges emberek, akikkel minden kultúrában találkozhatunk. Mindegyikünkben ott rejlik a bohóc és a megfelelő pillanat, amikor ezt az arcunkat mutathatjuk. Sose vénülhetünk meg annyira, hogy ne élvezzük a saját bohóckodásunkat.
6. Az ember nem lenne szabad féljen másoktól, csak a maga gonosz cselekedeteitől, másoktól soha. Wass Albert
7. A rossz, mely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, s a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság. Az emberek inkább jók, mint rosszak, s tulajdonképpen nem is ez itt a kérdés. Azonban nemigen ismerik - és ezt nevezzük erénynek avagy bûnnek - a legkétségbeejtőbb bûnt: a tudatlanságot, mely azt hiszi, mindent tud, s ezért feljogosítja magát arra, hogy öljön. A gyilkosnak vak a lelke, márpedig nincs igazi jóság és valódi szeretet a lehető legteljesebb tisztánlátás nélkül. Albert Camus
8. A rossz, mely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, s a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság. Az emberek inkább jók, mint rosszak, s tulajdonképpen nem is ez itt a kérdés. Azonban nemigen ismerik - és ezt nevezzük erénynek avagy bûnnek - a legkétségbeejtőbb bûnt: a tudatlanságot, mely azt hiszi, mindent tud, s ezért feljogosítja magát arra, hogy öljön. A gyilkosnak vak a lelke, márpedig nincs igazi jóság és valódi szeretet a lehető legteljesebb tisztánlátás nélkül. Albert Camus
9. A bûnözők többsége felelőtlen, indulatos és mélyen frusztrált ember, aki képtelen boldogulni a világban, s csalódottságáért másokon próbál bosszút állni.
10. Mindenki hazudik néha. Az ártatlan azért, nehogy gyanúba keveredjen. A bûnös azért, mert nincs más választása.