A cél szabad akaratunktól függ: de az eszköz nem mindenkor, hanem sokszor a külső és természeti okoktól, melyek által néha az eszközök megszerzésében meggátoltatunk. De ha jó célunknak véghezvitelére az eszközöket meg nem szerezhettük is: a jó cél és szándék azért mégse veszti el a maga becsét.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenki maga választja meg fejlődésének útját. Szabad akaratunkkal és a rendelkezésünkre álló erővel bármit kezdhetünk. Szabadon alkothatunk, és alkotásaink által kifejezhetjük belső értékeinket. Lehetőségünk nyílik arra, hogy segítsük és támogassuk embertársainkat, rokonainkat, barátainkat. Ugyanazt az erőt használjuk akkor is, amikor rombolunk. Tönkretehetjük mások alkotását, letörölhetjük arcukról a mosolyt, testileg és lelkileg bántalmazhatjuk. (...) Bármire használjuk is a rendelkezésünkre álló erőt, egyvalami biztos: mindig van egy célunk, még akkor is, ha ez esetleg nem tudatosodik bennünk. Balogh Béla
2. Ha helyesen bánunk el egy problémával, az egy eszköz lehet abban, hogy kifejlesszük az erőt magunkban, és így el tudjuk távolítani a gyengeségeinket. Az, hogy egy szituáció probléma vagy ajándék, a felfogásunktól függ. A választás lehetősége a miénk.
3. Az emberek nagy része azt nézi meg, hogy milyen eszközökkel rendelkezik, mik a körülmények, és ezek alapján határoz meg valamilyen célt. (...) Vagyis nem azt próbálja meghatározni, hogy mi a nagy kép, mire vágyik pontosan, mit szeretne elérni, mi a célja, hanem éppen fordítva jár el. Valójában nem is határoz meg célokat, csak a körülményekhez alkalmazkodik. A körülmények pedig nagyon sokszor nem arra ösztönzik, hogy dolgozzon, mert ha körbenéz maga körül, akkor csak azt látja, hogy még erre is szüksége lenne, meg arra is.
4. A szabadság több értelmû szó, az egyik ezt érti rajta, a másik amazt, de mindez nem számít, amíg a szabadságot el nem nyerték. A szabadság eléréséhez sok ember szükséges, de ha elértük, legjobban cselekszünk olyképpen, hogy nem osztjuk széjjel sokaknak, hanem megtartjuk magunk. Mika Waltari
5. Ki nem állhatom az olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik másoknak, hogy bárhol, bármikor elérjenek. Mi jó származik ebből? Állandó kapcsolat. Összeköttetés a külvilággal. Mit veszít vele az ember? A nyugalmát. A függetlenségét. Árni Thórarinsson
6. Valahányszor elértük a célt, úgy találjuk, hogy nem is olyan izgalmas, mégis azonnal ráhajtunk, hogy elérjük a következő, az utána következő és az az utáni következő célt. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a célok nem számítanak. Nagyon is számítanak, már csak azért is, mert miközben elérni igyekszünk a célokat, fejlődünk, s végül bölcsebbé, boldogabbá válunk, satöbbi. Ha elrontunk valamit, attól szerencsétlenek, dühösek, zavartak leszünk. A cél tehát jót tesz, és használ nekünk, már csak azért is, mert jótékony fejlődést biztosít. Ám ettől eltekintve is, a folyamat az, ami igazán fontos.
7. Minden a képzelőerőnkön, az akaratunkon és azon múlik, van-e bennünk hit. Amit hittel végzünk, az sikerül. Mert hinni abban kell, ami nincs, azért, hogy legyen!
8. Gyakran könnyebb nagy célokban gondolkodni, mint kicsikben. A kis célokat sokféleképp el lehet érni, de még többféleképpen el lehet szúrni. A nagyobb célokhoz általában több erőforrás és lehetőség áll a rendelkezésünkre. Larry Page
9. Amíg az ember nincs kényszer hatása alatt, addig nem tudja, hogy mennyi mindenre képes még. (...) Ha van egy kényszer, és van bennünk akarat, az visz előre. Nem tudom, hogy ezt ki lehet-e fejleszteni, vagy genetikailag hozza magával az ember, de hogyha ez nincs meg, akkor nem tudom, hogy kívülről lehet-e bárkit motiválni. Kovács István
10. Ahogyan változunk, néha egyet előre, egyet meg hátra lépünk, lehet, hogy jobb felszereléssel megyünk a hegyre, ám kevésbé tudatosan, véletlenszerûen cselekszünk. De amikor ez az út keménnyé válik és elromlanak a dolgok, ugyanazokra a tulajdonságokra van szükség (...): bátorság, találékonyság, a kényelmetlen helyzetekkel való megbirkózás képessége és legfőképp erős akarat, elszántság. Edmund Hillary