Ugrás a tartalomra
A családok olyanok, mint a fa ágai. Különböző irányokba növünk, de a gyökereink egyek maradnak.
Kapcsolódó idézetek
-
A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.
-
Családok, pont mint az élet, változnak. Nem maradnak ugyanazok, de az ember családja mindig eklektikus és örök. Csak épp formálódik és alkalmazkodik.
-
Gyökereink vannak, mint a fáknak: nehéz elszakítani őket.
-
A család olyan, mint a tőzsde, csúcsok és mélypontok váltják egymást.
-
Olyanok vagyunk, akár a földbe ültetett mag. Növünk-nődögélünk... Előbb csak törzs vagyunk. (...) Aztán a fa, amely az életünk, elkezd ágakat hajtani. A törzsből más-más magasságban kihajtanak az ágak, majd azokból is szerteágaznak ellentétes irányban növő ágak. Azok az ágak további ágakban folytatódnak, amelyek vékony ágakká válnak. A vékony ágak pedig, ha belegondolunk, egyazon növényből indultak ki. Az élet is ilyen, kicsit nagyobb léptékben. Minden egyes nap minden egyes másodpercében. A mi perspektívánkból - azaz mindenki perspektívájából nézve - kontinuumnak érződik. Az ágak csupán egyetlen utat jártak be. Ám vannak más ágak. Vannak más mai napok. A többi életünk más lehetett volna, ha az életünk korábbi szakaszaiban más döntéseket hozunk. Ez az élet fája. (...) Az embert megőrjítheti, ha belegondol, milyen életei lehettek volna.
Matt Haig
-
Azt hiszed, olyan sokban különbözöl tőlem, vagy akár ettől a fától? Ha erősen figyelsz, akkor te is hallhatod, hogy minden élőlény együtt lélegzik, érzed, ahogy minden növekszik. Mindannyian együtt élünk, még ha sokan nem is úgy viselkednek. Ugyanaz a gyökerünk - mind ugyanannak a fának az ágai vagyunk.
-
Az emlékeink olyanok, mint az öreg fa gyökerei: mélyre nyúlnak és mindig táplálékot nyújtanak.
-
Nem igaz, hogy a boldog családok egyformák, a boldogtalanok különbözőek. Minden család más, külön íze, szaga, mitológiája van.
-
A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.
Lev Tolsztoj
-
A család a barátság valamilyen formája.
Arisztotelész