A fájdalom hatására meggyőzzük magunkat, hogy ha nem nyílunk meg, és nem szeretünk újra, nem adunk esélyt az újabb sérülésre.

Kapcsolódó idézetek

1. A fájdalmat el kell használni. Ha magunkba zárjuk, soha nem fog enyhülni.
2. Azzal, hogy megtanulunk szeretni, utat engedünk egy sor fájdalomnak.
3. Arról nem dönthetünk, ér-e bennünket fájdalom, de arról igen, szenvedünk-e.
4. Imádkozunk, megoldásért esedezünk, akármilyenért, csak enyhítse a fájdalmunkat. Amikor azonban tudatára ébredünk, hogy semmi sem változhat, úgy érezzük, legyûrtek és megfosztottak minket minden reménységünktől, s hagyjuk, menjen minden a maga útján. Csak így válhat a fájdalom életünk részévé.
5. Ha azt hisszük, valaki fájdalmat okozott nekünk a múltban, védőbástyát építünk magunk köré, hogy ez ne ismétlődhessen meg a jövőben. (...) Nem szerethetünk, ha félünk.
6. Könnyebben elbánunk a fájdalommal, ha úgy kezeljük, mintha már el is múlt volna, nem pedig tudatni próbáljuk másokkal, hogy fáj valami.
7. Kapaszkodhatunk a fájdalomba, mert csak az maradt. Pedig nem muszáj, dönthetünk.
8. Miért vesződünk a szerelemmel? Akármennyire szeretünk valakit, sosem szabadítjuk meg őt vagy magunkat a fájdalomtól. Matt Haig
9. A remény fáj. És nem akarok több fájdalmat.
10. A fájdalom tudatja velünk, hogy kik vagyunk, és ha képesek vagyunk elviselni a szenvedést, ha meghozzuk az áldozatot, akkor lehet esélyünk nyerni.