A fájdalom megléte fontos. Nem csak az öröm jelzi azt, hogy én élek, a fájdalom is ugyanezt jelenti. A megélt fájdalom csak egy érzés, ami tanít valamire. Semmi másról nem szól. És szükséges a fejlődéshez, mert általa teremtődik meg a megfelelő viszonyítási alap. Ebben a világban mind a nappalnak, mind az éjszakának megvan a maga helye, ideje, és a szerepe is; éppígy az örömnek és a fájdalomnak is.

Kapcsolódó idézetek

1. A fájdalom is érték, nem csak az öröm. A fájdalom az, ami megállítja, arra kényszeríti az embert, hogy végiggondoljon dolgokat, és hogy képes legyen másokat megérteni. Nem azért születtünk le a földre, hogy csupa öröm érjen bennünket, hanem hogy megváltozzunk, hogy bizonyos problémákra magunk körül megoldást találjunk.
2. Ahogy mindig is hitte, a fájdalom az egyetlen, ami az embert igazán élteti. A fájdalom megmarad, míg a gyönyör mindig elillan, akár egy füstfelhő, ha megpróbálják megragadni. A fájdalom megkeseríti, de úgy tûnik, egyben össze is tartja az életet. Ráébreszti az embert, mennyire kicsi, gyenge és sebezhető is valójában. A fájdalom a legelemibb dolog, ami az embereket előreviszi, összefûzi és megmutatja, milyenek is valójában. Eszükbe juttatja, hogy csak halandók, a természet parányi részei.
3. Nem a hiány okoz fájdalmat. Hanem az érzelem, a szeretet. Ha nem létezne érzelem, nem létezne szeretet, akkor a veszteség nem járna fájdalommal. Alapjában jó és szép a hiány okozta fájdalom is, mert abból ered, ami értelmet ad az életnek. Carlo Rovelli
4. A fájdalom nem rossz. A fájdalom jó. Megtanít dolgokra. Mint amikor tûzbe rakod a kezed, és - jaj! - máris tudod, hogy nem teszed többé. Charles Manson
5. A legtöbb érzelem, legyen az bizalom, szerelem, gyûlölet vagy félelem, a legtöbb esetben csak fájdalmat okoz. De az élet erről szól, s ezt el kell fogadni, ahogy el kell fogadni a boldogságot is, akármi van mögötte.
6. A fájdalom létfontosságú része az emberi létnek. Ennek elfogadása az emberi érettség jele.
7. Nem elég fájdalom nélkül élni: az élethez öröm is kell. Márai Sándor
8. Az élet (...) néha fájdalmas. Néha szomorú. És néha meglepő, boldog (...). Hibázz, tanulj belőle, és amikor az élet fájdalmas (mert lesz ilyen is), emlékezz a fájdalomra! A fájdalom jó: azt jelenti, hogy kibújtál a kis barlangodból.
9. Bárcsak azt mondhatnám, hogy elmúlik a fájdalom... de nem múlik el. Viszont könnyebb lesz. (...) Azt hiszem, mindig is fájni fog... de hogy őszinte legyek, nem akarom, hogy a gyász végleg eltûnjön. A fájdalom... azt jelzi, hogy emlékszem arra, akit szerettem. A gyász mutatja, hogy még érez a szívem, hogy szerettem, és ez csodálatos dolog. J. R. Ward
10. A fájdalom figyelmeztet a veszélyre és emlékeztet, hogy élünk, hogy még érzünk. (...) Mi van, ha a magány a legrosszabb fájdalom? Mi van, ha a fájdalom megosztása összeköt másokkal és emlékeztet rá, hogy amíg tudunk érezni, nem vagyunk egyedül?