A felnőtt élet ilyen: ad valamit, de el is vesz. És folyton választás, döntés elé fog állítani.

Kapcsolódó idézetek

1. Számomra a felnőttség azt jelenti: készen állsz vállalni a felelősséget saját helyzetedért és tetteidért. Ha saját életemért, helyzetemért és körülményeimért vállalom a felelősséget, megtanulhatom, hogy nem annyira (de)formáló tényezőkként, mint inkább tanulnivalókként fogadjam el azokat. Minden, amit az élet elém hoz, tananyag lehet számomra. Nem mindig tudom saját magam meghatározni, mit hoz elém az élet, és mivel kerülök szembe; azt viszont megválaszthatom, hogy egy adott helyzetben maradok-e, vagy továbblépek. Ha pedig néhány esetben mégsem dönthetek magam arról, hogy maradok-e, vagy továbblépek, akkor még mindig választhatok aközött, hogy folytonosan szembeszegülök-e a helyzettel, vagy elfogadom és tanulok belőle. Te is választhatsz, hogy gyermekként vagy felnőttként akarod-e élni az életed.
2. Néha ad és néha kér, vagy mindent megígér. Néha ûz és néha vár az élet ilyen már.
3. Az egész élet a döntéseinkről szól, a nagy horderejû döntéseket pedig gyakran nehéz meghozni. Bear Grylls
4. Néha az élet döntések elé állít, néha az élet dönt rólad.
5. Az ember életében vannak olyan kihívások és pillanatok, amikor dönteni kell. Nyilasi Tibor
6. Olyan világban élünk, hogy sokszor nem térhetünk ki a választás elől. Az élet rákényszeríti az embert a választásra. Berkesi András
7. Egész életünkben növekszünk azzal, hogy feladunk dolgokat, és veszítünk, és továbblépünk. Nagy dolgok vagy kicsik, az, hogy hogyan kezeljük, az határoz meg minket.
8. Az élet választások sorozata és választások eredménye.
9. Az élet osztja a lapokat, és az embernek azzal kell játszania, amit kapott.
10. Eljön egy pont az életünkben, amikor hivatalosan felnőtté válunk. Elég idősek leszünk, hogy szavazzunk, igyunk és más felnőttes dolgokban vegyünk részt. Hirtelen elvárják, hogy felelősségteljesek legyünk. Komolyak, felnőttek. Megnövünk, megöregszünk, de felnövünk-e valaha is? Valahogy felnövünk, családunk lesz, férjhez megyünk, elválunk, de többnyire ugyanazok a problémáink, mint tizenöt évesen. Mindegy, mennyit növünk vagy öregszünk, akkor is örökké botladozunk, örökké keresgélünk.