A férjem elviselhetetlen. És mégis elviselem, mert az egyébként elviselhetetlen férjem nélkül elviselhetetlen volna az élet. (...) Nem attól félek, hogy nem élném túl. Csak attól, hogy mást nem szeretnék úgy, ahogy őt.

Kapcsolódó idézetek

1. Én nem tudom elviselni, hogy mellőlem akár a legkisebb kapcsolat is sebbel menjen el. Nem szabad sebeket ejtenünk a férfiakon, hiszen... olyan esendők. Sokkal magányosabbak, mint mi vagyunk. (...) Mi másként szeretünk, mint ők. Sajnálom, mert az élet rettenetesen rövid. Csak mostanában értettem meg, miért mondta egyszer a szerelmetes férjem: "Ha bárki jönne az életedbe, aki többet tud adni neked, mint én, az elé letérdelek, és megköszönöm neki, mert annyira szeretlek, hogy azt kívánom: neked minél többet adjon valaki. Még ha az a valaki egy másik férfi is." Psota Irén
2. Ha a férjem gyenge lesz, és csak azért marad velem, mert nem elég erős ahhoz, hogy elhagyjon, megbomlik közöttünk az erőegyensúly. Ha én kerülök fölénybe, és én diktálom a feltételeket, az már egy másfajta kapcsolat lesz, amelyben nem kérhetek tőle védelmet, biztonságot, erőt. Márpedig nem szeretnék olyan férfival élni, akit nekem kell oltalmaznom, és akinek én mondom meg, mit csinál hat vagy mit nem. Megszelídíteném, legyûrném, végül meg otthagynám. Nem nekem való. Nekem nem a győzelemre, hanem a végső döntetlenre kell játszanom. Bolgár György
3. Gyûlölnöm kellene téged. Mégsem tudom elûzni a gondolatot, hogy ha másképp döntesz, az életemet is magaddal vitted volna. Elképzelni sem tudok másfajta életet. Az ember nem képes bemagyarázni magának, hogy jól érzi magát, ha nem azzal él, akit szeret.
4. Nem tudtam kimutatni neked az érzéseimet úgy, ahogyan szerettem volna. Melletted valamiért esetlen leszek (...). Egy táncosnak nehéz beismernie az ilyesmit, és mégis így van. Ha nem lennék esetlen, akkor el tudnám mondani neked, hogy az életem nem élet nélküled. El tudnám mondani, hogy te vagy a szíve, az izma, a csontja. Hogy nélküled csak üresség van, és sóvárgás. Hogy nagyobb szükségem van arra, hogy a partnered, a férjed és a szeretőd lehessek, mint a levegőre. A baj csak az (...), hogy melletted esetlen leszek, és csak annyit tudok mondani, hogy szeretlek, remélve, hogy ennyi elég. Nora Roberts
5. Néha félek, hogy végül mégis ő az erősebb, a másik én, az ismerős és érthetetlen, akinek nincs névjegye, nincs teste, s aki legalább olyan erősen én, mint a kezem vagy a szemem. Félek, hogy mégis erősebb, mert fölényesen bánik velem, mint egy vívó, aki talán le is becsüli ellenfelét: sebeket ad, óvatosan és játékosan, s talán azért nem döf le, mert - egyelőre - mulattatja ez az aránytalan bajvívás. Pardont kérjek tőle? Akkor nincs értelme az egésznek. Szökjek meg az életből? Akkor ő győzött. Semmit sem tehetek. Nem elég meggyőzni és leteperni az ellenfelet. El is kell viselni. Ez a nehezebb. Márai Sándor
6. Szeretem! Szívből szeretem. (...) Gyûlölöm magam érte, de szeretem. Nem alszom, és nem bírok a tükörbe nézni miatta, de akkor is, akármit is teszek: szeretem. (...) Nem tudom kiûzni őt a szívemből.
7. A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.
8. A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.
9. Egy férfi nem akarja, hogy a partnerének fontosabb legyen, mint amilyen neki a partnere. (...) Egy férfi nem akarja, hogy valaki testét-lelkét birtokba vegye. Vannak nők, akik birtokolni akarnak, érti? Ez az enyém, hozzám tartozik! És ezt nem tudom elviselni; egyetlen férfi nem képes ezt elviselni! Inkább elmenekül, szabad akar lenni. Azt akarja, hogy a nő legyen az övé, és nem fordítva! Agatha Christie
10. Félek, hogy nem láthatom a fiamat (...) és a páromat (...). Hogy nem élhetem meg velük a mindennapjaimat (...). Nem a haláltól vagy az elmúlástól félek, hanem attól, hogy nem lehetek részese az életüknek. Hajt a kíváncsiság, hogy mi jön még.