A fizikai kutatások eredménye ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül helyezkednek el, hanem egységes terv szerint függnek össze... a legcsodálatosabb azonban az, hogy a törvények szakszerû megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást keltik, hogy a természetet értelem, céltudatos akarat irányítja... a természettudomány és a vallás tehát nem zárják ki, inkább kiegészítik egymást.

Kapcsolódó idézetek

1. Az anyag és a szellem, a lét és tudat valóságos viszonyát felismerve, a természeti törvények mögött az ember már nem az isteni bölcsességet csodálja többé, hanem feltárásukban a tudomány felemelő és izgató hatalmát értékeli. Minél jobban sikerül e törvények mélyére hatolnunk, annál inkább elhalványul bennünk a természetfeletti erőkbe vetett hit érzelmi igénye is és válik a természetbúvár kutatómunkájában szabaddá.
2. Minden, amit a tudomány hirdet, ellentéte annak, amit a vallás hisz. A vallás teremtésről beszél, a tudomány fejlődésről; a vallás mereven elválasztja az élőt az élettelentől, a tudomány megtalálja az átmenetet és a kettő egységét; a vallás egyszer s mindenkorra megszabott erkölcsöt hirdet, a tudomány változó, a társadalmi berendezkedéshez alkalmazkodó etikát ismer, s míg az előbbi a túlvilági üdvösséget tekinti az ember végcéljának, addig az utóbbi itt a földön kívánja megvalósítani a lehető legtöbb embernek lehető legnagyobb boldogságát.
3. A természettudós modelljátékait úgy változtatgatja, úgy csiszolja, hogy azok mindig tükröznek valamit a rajta és társadalmán kívüli objektív valóságból. Ez a legfontosabb jellemzője a természettudományoknak. A vallások, bölcsen, nem foglalkoznak a bizonyítással, a hit elegendő és egyetlen feltétele tanaik elfogadásának. A hívő számára érdektelen bármiféle kicsinyes bizonyság. A vallás lényegét, a hit nagyszerûségét zúzná össze, ha hitünket kívülállók idegen feltételeinek vetnénk alá. Csányi Vilmos
4. Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan mûködik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.
5. Vallás és a tudomány párhuzamosak, és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak. Ennek megvalósítására legjobb, ha állandóan törekszünk a tudomány lényege és célja és a vallásos hit megértésére. Akkor világosabb lesz az, hogy bár a módszerek különböznek, mivel a tudomány általában az értelemtől függ, a vallás pedig a hittől, a haladás értelme és iránya teljesen megegyezik. Max Planck
6. A hívők (...) álláspontjuk alátámasztása végett olykor arra a sok tudósra hivatkoznak, aki hívő maradt. Valóban, az egyik vagy másik részterületen folytatott tudományos kutatómunka érintetlenül hagyhatja a tudós vallási előítéleteit: elegendő, ha valamely másik területen nem veszi tudomásul a tudományból folyó következtetéseket, vagy nem hajlandó saját tudományos eljárását filozófiai síkon általánosítani. Így a fizikus hiheti azt, hogy az életet Isten teremtette, a biológus, hogy van lélek, a pszichológus, hogy az erkölcs a kinyilatkoztatás eredménye. A tudományok mai specializációja a tudományos tevékenység elaprózódásával és szétforgácsolódásával jár együtt. A tudományos eredmények filozófiai jelentőségét csak külön mérlegelés segítségével lehet összegezni.
7. Az óriási technikai haladás, a természettudományok eredményei, az az elképzelés, hogy ezek segítségével jószerivel mindent irányíthatunk és manipulálhatunk, magát az életet is, s az a tapasztalat, hogy a technika lelki és biológiai létében is befolyásolja az embert - mindez oda vezetett: nem is sejtett mértékben lerázhattuk magunkról azt a hiedelmet, hogy a természeti törvények és különösen az organikus folyamatok változhatatlanok.
8. Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia mûködik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerû, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínûsége, hogy az véletlenszerû folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett. Arthur Compton
9. A tudomány az igazság, a természet erőinek megismerése és felhasználása az emberi boldogság javára. (...) És a civilizáció e leghatékonyabb fegyverének akart és akar ellenszegülni a vallás. A hit (...) az értelem fejlődésének egy alacsony fokozatát jelenti, és én semmiképp sem hiszek a különböző vallásokat kísérő képtelenségekben és valótlanságokban, amelyeket lassan-lassan ki kellene küszöbölnünk, és tiltakozom, ha valaki azt igényli, hogy a gyereknevelést a vallás végezze a maga abszurd csodáival, amelyeket a tudomány már régen megcáfolt. Victor Babes
10. A tudomány lépésről lépésre tárja fel a mindenség titkait, egyre fantasztikusabb összefüggéseket ismer fel. És felmerül a kérdés: mindez véletlenül jött-e létre? Az ember eljut oda, hogy egy csodálatos alkotásról van szó, és itt belép - vagy nem lép be - a hit. Vizi Elek Szilveszter