Ugrás a tartalomra
A gyerekek és fiatalok, akik túlságosan függővé válnak az online világtól, nehezebben tanulják meg, hogyan kezeljék a valós életbeli érzelmi kihívásokat, mivel az online térben az érzelmi reakciók sokszor könnyen elkerülhetők vagy manipulálhatók.
Kapcsolódó idézetek
-
A kamaszkort részben az teszi olyan nehézzé, hogy a tinédzser elsősorban az érzelmei, nem pedig a józan esze vezérletével reagál a világra. Ezt nem csak a felnőttek tudják, hanem a tinédzserek is. Sokszor tekintik az életüket "drámának", amely a körülményektől függően "túl elviselhetetlen" vagy "túl csodálatos".
-
Még annyira éretlen egy kisgyereknek az idegrendszere, hogy hiába várom el tőle, hogy szabályozza az érzéseit. Arra rá tudom szoktatni, hogy ne kérjen segítséget és ne mutassa meg az érzéseit, de az nem érzelemszabályozás, az az érzelmeknek az elfojtása, és annak nagyon-nagyon nagy ára van felnőtt korban.
-
A világ túl nagy. Az internet pedig túlságosan is az. Nem arról van szó, hogy utálok mindenkit. (...) Csak éppen meg kell védenem magamat, és képtelen vagyok rá, hogy cseverésszek egy csomó idegennel, akikről azt sem tudom, kicsodák, és hol vannak. Mintha nem is lenne igaz az egész.
John Corey Whaley
-
Nem a szextől lesz valaki felnőtt. Hanem attól, hogy döntéseket kell hoznia. Néha rettenetesen nehéz döntéseket. A gyermekeknek megmondják a felnőttek, hogy mit tegyenek. Ám a felnőtteknek akkor is a saját döntésükre kell hagyatkozniuk, ha összeroppannak annak a súlya alatt.
Jodi Lynn Picoult
-
Az a gyerek, akit nem szeretnek, vagy azt hiszi, hogy nem szeretik, fájdalommal teli felnőtt lesz. Azt nem lehet tudni, hogy a fájdalmat hogyan vezeti le, hogyan kezeli, agresszióval, megalkuvással, önfeladással, jó esetben hatalmas lelkierővel, de sokkal küzdelmesebb lesz az élete, mint egy olyan gyereknek, aki tudja, hogy mindig számíthat a szüleire.
R. Kelényi Angelika
-
Gyermekként nagyon nehéz elkülöníteni, függetleníteni magunkat a szüléink érzéseitől, gondolkodásmódjától. Felnőttként már könnyebb kívülről ránézni az egykori helyzetekre.
-
Az apák szándékosan bántják gyermekeiket. Kábítószerfüggőkké válhatnak, akik gyengék felhagyni szenvedélyükkel, bármekkora fájdalmat is okoznak vele. Az anyák eltûnhetnek a gyermekeik életéből, amikor elhanyagolják őket. Egy tagadással, azzal, hogy nem hajlandóak észrevenni, el is törölhetnek. A barátok félrevezetnek. Az emberek becsapnak. Hideg, hazug a világ.
Libba Bray
-
Nem lehet elméleti szinten megtanulni beszélgetni. Azt gyakorolni kell a valóságos életben. Mert másképp fest, mint az az online kommunikáció, ahol nincsenek betartandó szabályok, csak a pillanatnyi nárcisztikus vágyak.
Tari Annamária
-
Gyermekeinket (...) az internet által megígért határtalan szabadság helyett a virtuális jelenlét és a teljesen digitális világ áraként valóban a teljes ellenőrzés fenyegeti? Egy óriási, kapzsi marketingmasina áldozataivá válnak, amely az egész világot behálózva, minden irányból támad? Ez a veszély csak akkor fenyegeti őket, ha nem értik meg ezt a szép, új médiavilágot. Ezért kell elmagyaráznunk nekik, hogy tisztán lássák. Minden egyes alkalommal.
-
A felnőttek (...) azt hiszik, már mindent tudnak. Felnőnek, könnyen felejtenek, és ahelyett, hogy nyitottak lennének és fejlődnének, inkább megválasztják, hogy miben higgyenek, és miben ne. De az ilyen dolgokat nem lehet megválasztani: az ember vagy hisz, vagy nem. (...) Cinikusabbak, elvesztik a hitüket, és csak azokat a dolgokat akarják tudni, ami a napi életüket segíti. A többi nem érdekli őket. (...) Pedig a többi teszi az életet.
Cecelia Ahern