A háború abszolút őrültségre vall. Nem holmi részleges, hanem abszolút őrültségre. Az embernek, mint állatfajnak ez talán a legsajátosabb megkülönböztetőjegye, hogy ki vagyunk téve az őrültség ezen szörnyûséges megnyilvánulásának.

Kapcsolódó idézetek

1. Azonkívül, hogy a háború önmagában szörnyû, a vele járó káosz, csőlátás és általános macsó abszurditás jócskán tetézi az emberiség veleszületett, mindenféle hibára való hajlandóságát. A háború kollektív vértolulás, más szóval a bénázás csúcsa.
2. A háború más távlatot ad a dolgoknak, eltorzítja a valóságot. Minden mulandónak, pillanatnyinak tûnik.
3. Az ember, éppúgy, mint az állat, eredendően agresszív lény, természetéhez tartozik a kegyetlenség; és ha a civilizáció kegyetlenségének elfojtására kényszeríti, akkor az egyéni agresszió közösségi formákban keres kiutat: kisebb mértékben levezethető futballmeccsek és bikaviadalok által, de igazi kielégülés csak a népek egymás közti gyûlölete, a háború. Szerb Antal
4. A háborús állapotra jellemző, hogy megfoszt bennünket a perspektívától. A háború életről és halálról szól, és csak a "most" vagy "soha" árnyalatait ismeri. Megteszünk olyasmit is, amit egyébként nem tennénk, mert a "soha" olyan ijesztő, a "most" azonban megnyugvást nyújt. Amy Harmon
5. A háború nem más, mint tömegek egymás elleni cselekedete, s mint ilyen, alapjában különbözik a vadászattól.
6. A háború csúnya dolog, de nem a legcsúnyább. Sokkal rosszabb az erkölcs és a hazafias érzés romlott és leépült állapota, amely azt hiszi, hogy semmit sem ér egy háború. Amikor egy népet puszta ágyútöltelékként vagy szuronyok célpontjaként használnak egy vezető szolgálatára és önző céljaira, az ilyen háború lealacsonyítja a népet. Háború más emberi lények védelmében, amit a zsarnoki igazságtalanság ellen vívnak, háború, amely győzelemre vezeti elképzeléseiket a helyesről és a jóról és amely az ő saját háborújuk, amelyet szabad döntésükkel becsületes cél érdekében folytatnak, az gyakran újjászületésük eszköze. Az az ember, aki semmiért sem hajlandó megküzdeni, és nincs semmi, amivel jobban törődne, mint a személyes biztonságával, az egy nyomorult lény, akinek esélye sincs arra, hogy szabad legyen, hacsak nem kiváló emberek erőfeszítései teszik azzá és tartják meg szabadságát. Mindaddig, amíg az igazságnak és az igazságtalanságnak az emberiség fölötti befolyásáért folyó, állandóan megújuló harca véget nem ér, az embereknek szükség esetén készen kell állniuk háborút vívni az egyikért a másik ellen. John Stuart Mill
7. A háború sajátságosan emberi tevékenység, és azt hiszem, hogy amíg lesznek emberek, addig lesznek háborúk is.
8. A háború lényege a rabszolgaság, nem az ölés, ellentéte nem a béke, hanem az egyén szabadságvágya, hogy önmaga választhassa meg ellenségét és testvérét. Karinthy Frigyes
9. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor
10. Az emberek a génjeikben, a kollektív tudatukban hordozzák a háború imádatát. Történelmük hosszú, de mintha fajuk evolúciójának része (sőt mi több: kovácsüllője) lenne az örökös, csak rövidke időszakaszokra lanyhuló harc.