A háborús állapotra jellemző, hogy megfoszt bennünket a perspektívától. A háború életről és halálról szól, és csak a "most" vagy "soha" árnyalatait ismeri. Megteszünk olyasmit is, amit egyébként nem tennénk, mert a "soha" olyan ijesztő, a "most" azonban megnyugvást nyújt.

Kapcsolódó idézetek

1. A háború más távlatot ad a dolgoknak, eltorzítja a valóságot. Minden mulandónak, pillanatnyinak tûnik.
2. Minden konfliktus egyforma, legfeljebb a táj változik, de a háborúban eltöltött idő mindig ugyanaz. Erről szól a háború, a várakozásról. Vársz, hogy történjen valami. Vársz egy hotelszobában, egy kávézóban, vársz a frontvonalon, a tábortûz mellett, és közben úgy teszel, mintha lenne esélyed megérteni, mi történik. Nincs. Ha történik is valami, túl gyorsan történik ahhoz, hogy felfogd. Mire megérted, már újra várakozol. Az a munkád, hogy eladd mások privát poklát, úgy, mintha értenéd vagy közöd lenne hozzá.
3. Nem az a lényeg, hogy valóban van-e háború, s mivel döntő győzelem úgysem lehetséges, nem is az, hogy a háború jól megy-e vagy rosszul. Csak arra van szükség, hogy háborús állapot legyen. George Orwell
4. Az ember azt hinné: a háború aktív, a béke passzív, a háború az, amiért valamit kell csinálni, a béke az, amiért semmit, éppen hogy semmit sem kell csinálni. Jó is volna! Mesterházi Lajos
5. A háború az háború, és meghal benne, akinek meg kell halnia. Az ember sorsa előre megíratott, legyen az illető örömre vagy szenvedésre kárhoztatva. Pablo Escobar
6. A háborúban általában az emberélet másodlagos. Szörnyû amit mondok. (...) Tessék megnézni rengeteg háborút! Papíron minden vezetés könnyes szemmel mondja, hogy "számomra az emberi élet...", "a sebesültjeimet kihozom..." stb. A valóságban egy háborúban a politikai és katonai célok a meghatározóak sajnos, és nem az emberi élet. Nógrádi György
7. A háború abszolút őrültségre vall. Nem holmi részleges, hanem abszolút őrültségre. Az embernek, mint állatfajnak ez talán a legsajátosabb megkülönböztetőjegye, hogy ki vagyunk téve az őrültség ezen szörnyûséges megnyilvánulásának.
8. A háború összevisszaság. Zûrzavar. A háború alatt abban sem hiszünk, hogy túléljük a napot. A háborúban nincs holnap.
9. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor
10. A háború ilyen. Alaktalan, nem akar véget érni, nincsenek határai, nincs eleje és vége, nincs háborún túli béke, mintha csak a háború lenne, mindent betölt, mindenhová beszivárog, mintha mindig is háborúban éltem volna. Hartay Csaba