A hajlamaink bizonyos mértékig biológiailag meghatározottak, de hagynak mozgásteret, hogy formáljuk és megváltoztassuk őket. Az a dolgunk, hogy megtaláljuk azokat a feltételeket és mechanizmusokat, amelyek a változást lehetővé teszik.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi természet nem eredendően ilyen vagy olyan, hanem rengeteg dolog formál minket, és képesek vagyunk változtatni. Ez sokszor akarat, támogatás kérdése is persze. Al Ghaoui Hesna
2. Talán egyszer elfogadjuk azt, hogy az olyan rejtett erők, mint a génjeink, epigenetikai programozásunk és mikrobiótánk, nagymértékben és öntudatlanul képesek alakítani derûs, és kevésbé derûs természetünket. Ha ráripakodunk valakire, hogy szedje össze magát és változtasson, az olyan, mintha egy vak emberrel kiabálnánk, hogy miért nem lát. Az a segítőkészebb hozzáállás, ha támogatást nyújtunk, és bátorítást adunk szakmai segítség kereséséhez.
3. A jellem inkább szokások, hajlamok és érdeklődési területek laza szövedéke, amelynek megnyilvánulásai időnként a körülmények és a viszonyok függvénye. Azért tûnik úgy, hogy a legtöbbünknek állandó jelleme van, mert a legtöbbünk jól tudja kontrollálni környezetét. Malcolm Gladwell
4. Az ember úgy változtatta meg a környezetét tárgyaival, technikáival, ami alkalmatlan az ember mint biológiai lény normális életére. Lehet erről azt állítani, hogy mekkora mértékû haladás, meghaladtuk biológiai múltunkat, de meg kéne fontolni, hogy az adott genetikával rendelkező testünket is meg kívánjuk-e haladni, mert anélkül nehéz lesz továbblépni. Csányi Vilmos
5. Érzelmi lények vagyunk. Mire a külvilág jelei elérik a tudatos agykérgünket, már színezve vannak érzelmeink által. Érdemes és lehetséges megpróbálkozni ezektől a hatásoktól elvonatkoztatni, de tudnunk kell, hogy ez egy folyamatos küzdelem. És biológiánk ebben a tekintetben éppenséggel nem a partnerünk. Hraskó Gábor
6. A viselkedés tanult dolog. Bármilyen is a környezetünk, ahhoz idomulunk.
7. Legtöbb cselekedetünket meghatározzák a körülmények, a különféle megszorítások és parancsok. Ezeken a határokon belül azonban vannak választási lehetőségeink.
8. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a viselkedésünkben megmutatkozó különbségeket a velünk született személyiségvonásoknak tulajdonítsuk. Úgy tûnik, hogy bizonyos emberek természetükből fakadóan boldogok, gondtalanok és ellenállók a nehézségekkel szemben. Valójában ezek a személyiségvonások tanulhatók és fejleszthetők, méghozzá viszonylag gyorsan. Sőt ahelyett, hogy folyamatosan a körülményeink áldozatának éreznénk magunkat, megtanulhatjuk, hogyan változtassuk meg a környezetünket úgy, hogy egészen más életérzést tapasztaljunk meg.
9. Rajtam áll, mivel töltöm az időmet, kivel lépek kapcsolatba, kivel osztom meg a testem, az életem, a pénzem, az energiám. Kiválaszthatom, mit eszem, olvasok, tanulok. Eldönthetem, hogyan reagálok a kedvezőtlen életkörülményeimre - rajtam áll, hogy átoknak vagy lehetőségnek tekintem-e őket (és azon alkalmakkor, amikor túlságosan tele vagyok önsajnálattal, és nem tudom lelkesen nézni a dolgokat, még mindig megpróbálhatom megváltoztatni a szemléletmódomat). Megválogathatom a szavaimat és azt, hogy milyen hangnemben beszélek másokkal. És legfőképpen megválogathatom a gondolataimat. Elizabeth M. Gilbert
10. A biológia határozza meg, hogy hogyan élünk. A születésünk pillanatától tudjuk, hogyan lélegezzünk és együnk. Ahogy növünk, egyre több ösztön jön elő. Területféltők leszünk és megtanulunk versenyezni. Menedéket keresünk. Hogy mi a legfontosabb mind közül? Az újratermelődés. Habár a biológia néha ellenünk fordul. Igen, néha a biológia szívás. Nem győzheted le a biológiát. Jóban és rosszban rájövünk a módjára, hogyan járjunk túl a biológia eszén. A kockázat persze az, hogy túl sokat változunk. Egy ponttól már nem ismerünk magunkra. Nehéz, hogy visszataláljunk önmagunkhoz, mert nincs hozzá térkép vagy iránytû. Csak be kell csuknunk a szemünket, lépni egyet előre és remélni, hogy beérünk a célba.