A jellem inkább szokások, hajlamok és érdeklődési területek laza szövedéke, amelynek megnyilvánulásai időnként a körülmények és a viszonyok függvénye. Azért tûnik úgy, hogy a legtöbbünknek állandó jelleme van, mert a legtöbbünk jól tudja kontrollálni környezetét.

Kapcsolódó idézetek

1. A jellem emberi minőségünk meghatározója, életünk alakulásának esélye és korlátja is egyben. Mikola Péter
2. A jellem nem más, mint a sokszor megismételt cselekvések és megszokások szerves beépülése a lélekbe-testbe. Müller Péter
3. Szigorú értelemben nem igaz, hogy a jellem változatlan; e közkedvelt mondat inkább csak azt jelenti, hogy egy ember rövid élettartama alatt ható motívumok nem szántanak elég mélyre ahhoz, hogy elvágják a lélekben a sok évezred gyökerét. Képzeljünk el azonban egy nyolcvanezer éves embert és mindjárt nagyon is változékony jellem áll előttünk: mintha egész sereg individuum fejlődne ki egymás után belőle. Friedrich Nietzsche
4. A minket rossz irányba vivő dolgok - vágy, félelem, hiúság, mohóság - kérészéletûek. Azok azonban, melyeket jellemépítőnek tartunk - bátorság, őszinteség, alázat -, hosszú távra rendezkednek be. A jellemes emberek képesek ugyanazon irányba hosszú távon elköteleződni, kitartani más emberek, ügyek és hivatások mellett, jóban-rosszban. David Brooks
5. A jellem ugyan teljességgel következetes és összefüggő, de valamennyi tulajdonságának gyökere sokkal mélyebben van, semhogy szórványos adatokból meg lehetne határozni, hogy melyek azok, amelyek adott esetben egymással együtt léphetnek fel vagy sem. Arthur Schopenhauer
6. Tévedés azt hinni, hogy "az életben a körülmények határoznak". Ellenkezőleg: a körülmények a mindig új feladat, mely előtt döntenünk kell, hogy mit határozzunk. És ami határoz, az a jellemünk. José Ortega y Gasset
7. A jelek - néha észrevétlenül, néha egészen jól láthatóan - körülöttünk vannak. Körültekintő értelmezést kívánnak azonban, ha irányadó térképpé akarjuk alakítani őket. Paulo Coelho
8. A szenvedélyek hatnak az izmokra; és nagyon gyakran látunk olyan embert, akinek az arcáról, ha hallgat is, legvilágosabban leolvashatjuk azokat a különböző érzéseket, amelyek izgatják, foglalkoztatják, mialatt szótalan. Az izmoknak ez a feszültsége, ha szokásossá válik, végre is észrevehető nyomokat hagy, következésképen állandó és könnyen felismerhető jelleget ad az arcnak. Jean Anthelme Brillat-Savarin
9. A hajlamaink bizonyos mértékig biológiailag meghatározottak, de hagynak mozgásteret, hogy formáljuk és megváltoztassuk őket. Az a dolgunk, hogy megtaláljuk azokat a feltételeket és mechanizmusokat, amelyek a változást lehetővé teszik.
10. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a viselkedésünkben megmutatkozó különbségeket a velünk született személyiségvonásoknak tulajdonítsuk. Úgy tûnik, hogy bizonyos emberek természetükből fakadóan boldogok, gondtalanok és ellenállók a nehézségekkel szemben. Valójában ezek a személyiségvonások tanulhatók és fejleszthetők, méghozzá viszonylag gyorsan. Sőt ahelyett, hogy folyamatosan a körülményeink áldozatának éreznénk magunkat, megtanulhatjuk, hogyan változtassuk meg a környezetünket úgy, hogy egészen más életérzést tapasztaljunk meg.