A halál csak egy másik ösvény, melyre mind rálépünk. Amikor a világ szürke esőfüggönye felgördül és minden ezüstös tükörré válik, akkor meglátod.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az ember meglátja az igazságot, ha nem csupán hisz benne, hanem valóban átéli és megtapasztalja, hogy létezik élet a halál után, értéktelenné válik a szemében mindaz, amit addig értékesnek hitt, jelentéktelenné mindaz, amit fontosnak tartott. A tudáshoz, az igazsághoz vezető sötét, elrejtett ösvény fényes, kivilágított sugárúttá változik előtte. Ha a valóság kiderül, vége lesz az általunk ismert világnak. Dean Ray Koontz
2. Minden nagy jelentőségû változás olyan, mint a halál (...). Csak akkor pillantod meg a túloldalt, ha már odaát vagy. Michael Crichton
3. A halál csak ezen az oldalon félelmetes, hideg és rettenetes. Ha átjutsz a másik oldalra, minden megváltozik. Ott az Egységet éljük meg, a mindent betöltő szeretetet. Ara Rauch
4. A halál mindannyiunkra rámosolyog. Az ember nem tehet mást, mint hogy visszamosolyog. Marcus Aurelius
5. A halál nyújt nekünk kilátást. A halál az a hegytető, melyről végre beláthatja egész életét, a kezdettől a végig. A halál a teljesség.
6. A halál nem más mint kapu az új életbe. Ma élünk és újra élni fogunk. Visszatérünk megannyi alakban.
7. Az egyik nap meg akarunk halni, a másik nap rájövünk, elég lemenni néhány lépcsőfokot, hogy megtaláljuk a kapcsolót, és máris világosabban látunk. Anna Gavalda
8. Mindennek vége szakad egyszer. Minden egyes másodpercben valahol a világon átutazik valaki az ismeretlenbe. Gyakran tapasztalta, hogy az életet a haláltól elválasztó nagy forgóajtó állandóan mozgásban van. A végtelenség emberi elme által felfoghatatlan egyenletében a halandó élet jön-megy szempillantás alatt. Hogy hogyan és miért, talán jobb is, ha rejtve marad. Az egyetlen ésszerû dolog, amit az ember tehet, hogy megy a maga útján, és megpróbál élni az esélyeivel, amíg nem neki forog az ajtó.
9. A halál csak kezdet. A feledés később jön. Az ember élete azokkal együtt tûnik el, akik ismerték őt. Az ősszel lehulló falevelek magukkal viszik a színeket, és ami megmarad, a kopár fa, már nem evilágba való. Lénárd Sándor
10. Ha az élet elvesz Tőled valamit: mindig ad helyette mást. Ha keresed és kutatod: Legalább egy ösvényt, Melyen kijuthatsz sorsod szorításából, s a fény, mely mindig világít, mutatja Neked az utat: újra és újra átölel Téged. Polgár Ernő