A halál jelen van mindenütt, csendesen ott áll az ajtóban, mint egy hûséges inas. Aki tud vele bánni, azt jól szolgálja ki. Én például meg vagyok vele elégedve! Valószínûleg a legalkalmasabb pillanatban lesz szolgálatomra.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden ember arra vágyik, hogy kedvesek legyenek vele. Különösen a halál kapujában. Nógrádi Gergely
2. Nem is olyan nehézkes a halál, ahogy gondolná az ember. Váratlanul beállít, kaján mosollyal. A véletlen álarcában. És mindig készületlenül találja az embert.
3. A Halál ott van mindenütt. Nem riasztja el a fekete kordon vagy a biztonsági őrök, nem nyûgözi le a zene vagy a pletyka vagy a divatos partiszerviz. Itt van bennünk. Joanne Harris
4. Azt hiszem, örülök a halálnak, örülök a halál némaságának. Odaát várni fognak engem, és felelnem kell a tetteimért. Nagyon ijesztő gondolat, mégis tudom, szembe kell néznem velük, hogy végre megleljem a békét. J. D. Barker
5. A halál egyáltalán nem olyan rettenetes lény, mint ahogyan ostoba emberek hiszik. A halál nagy megnyugvás, csendesség. A halál olyan, mint egy jóindulatú óriás, amely, igaz, hogy letipor fenyőerdőket, és igaz, hogy tovább megy az északnémet síkságon is, csak akkor már szárazság a neve. A tisztességes halál jókedvû, nyugodt és csendes.
6. Elmondom én, hogy milyen a halál. Puritán, nyugodt és csöndes. Úgy emeli át az embert az emberi létből az emberi nemlétbe, hogy még egy zökkenőt sem tapasztal az, aki ilyen szerencsés lehet. De hát a halálnak százféle arca van. Csak kapja meg a nyugodt áldomást, csak akkor lesz gyors a halál, ha az, aki beszélt róla, aki mert róla írni, aki mert vele találkozni, másodszor sem fél tőle.
7. A halál pillanata olyan, mint a dugó: ügyes ember mindig csak kihúzza valahogy. Rejtő Jenő
8. A temetés a legszebb dolog az ember életében. (...) Itt is van olyankor, meg ott is; egy hídon áll, ami összeköti az életet a halállal, a létet a nemléttel, a bizonyost a bizonytalannal. Az elhunyt elnyeri végső helyét az emlékek között, cselekvésre képtelen immár, a múlt passzív szereplője lesz, egy árnyék a ködben, melyre már nem figyel senki sem. Jelen időből múlt idő. Veres Attila
9. Ne félj a haláltól. A halál mindig ott áll mellettünk. Ha félelmet mutatunk, a fénynél is gyorsabban veti ránk magát; ám ha nem mutatunk félelmet, szelíden ránk tekint és elvezet minket a végtelenbe.
10. Minden életben van egy halálos ítélet (...). Pontosan tudom, hogy egy szép napon, talán még ma, rossz hírt közölnek velem. Na de addig is ki a főnök? Én! Én így élem az életem.