A hős nem tökéletes. Nem lenne egyetlen hősünk se, ha ez lenne a mérce. Mindnyájan követünk el hibákat, de ezek nem érvénytelenítik mindazt, amivel az életünk során hozzájárultunk mások életéhez. A hősiesség nem tökéletesség, hanem emberségesség.

Kapcsolódó idézetek

1. A valódi hősiesség esszenciája az állhatatosság. Mindenkiben megvan a nagyság indíttatása, az arra való alkalmasság. Ám miután eltökélten törekszel arra, hogy nagy leszel, vesd alá magad, és meg ne próbálj a világgal megbékélni! A hősies nem lehet közönséges, és a közönséges sem hősies. Ulysses Simpson Grant
2. Senki sem tökéletes. Ne tegyünk úgy, mintha azok lennénk, és ne féljünk attól, hogy nem vagyunk tökéletesek! Ne aggassunk címkéket az emberekre, és ne tegyünk úgy, mintha nem volnánk mind ugyanolyanok! Tartsuk észben, hogy hibázni emberi dolog, és tanuljunk minden hibánkból, hogy ugyanazt már ne kövessük el még egyszer. Cecelia Ahern
3. Nem minden hős hord álarcot, néhányan a legegyszerûbb módszerekkel válnak azzá, azzal, hogy számíthatunk rájuk, vagy hogy tudatják velünk, hogy hisznek bennünk. Ha tényleg hős vagyok, akkor nem a gyorsaságom miatt, hanem mert megtanultam másoktól, hogyan legyek az.
4. - Sokan akkor is hősök, ha nem lövöldöznek, vagy nem üldözik a rossz embereket. - Azok az emberek, akik nap mint nap dolgoznak, és úgy élik le az életüket, hogy nem bántanak másokat, ők az igazi hősök. (...) Sokan vannak. És mindegyikükkel előfordul, hogy fél. Dean Ray Koontz
5. Nem mi határozzuk meg azt, hogy mennyire vagyunk emberségesek, az emberség határoz meg minket. Ha emberségesek vagyunk, azt mondják: soha ne légy kegyetlen, ne tégy hamis vallomást, ne hagyd cserben és ne áruld el a szeretteidet.
6. Kézenfekvőnek látszik, hogy amikor az ember elkezd olvasni egy mesét, a hőssel azonosul... ez lenne a természetes, hiszen saját tudati világunkban mindannyian hősök vagyunk, vagy legalábbis lehetnénk. Ha ez még sincs így, máris előkerült egy súlyos problémánk: a modern ember megfeledkezett arról, hogy tulajdonképpen hős is lehetne. Ez a lehetőség ugyanis nem csak néhány kiválasztott előtt áll nyitva, hanem elvileg mindannyian élhetnénk sokkal nagyszerûbb és nemesebb életet is, mint amelybe felnőtt pályafutásunk többnyire torkollik.
7. A hősiesség az elmében kezdődik, a képzeletben, azzal, hogy elhiszem, én is lehetek hős. Aztán minden nap adott a lehetőség, hogy elgondolkodjak, mit tehetek azért, hogy ma valaki különlegesnek érezze magát, egy bók, egy kézfogás, bármi lehet bármilyen élethelyzetben, bárkivel a kollégáktól kezdve mindazokig, akikkel az utcán találkozom. Philip Zimbardo
8. Mindig vannak olyanok, akik nem engednek a csoportnyomásnak, akik nem tartanak a tömeggel. Én őket nevezem hősöknek. A legtöbben teljesen hétköznapi emberek, de amit tesznek, az egyáltalán nem hétköznapi. A közös jellemzőjük, hogy meg is teszik a dolgokat, nem csak gondolnak rá. Megsérülhetnek, vagy akár hátrányuk is származhat abból, hogy másnak segítenek, de ők mégis cselekszenek. Philip Zimbardo
9. Nem vagyunk tökéletesek. Egyikünk sem az. Hibákat követünk el. Tönkreteszünk dolgokat, de aztán megbocsátunk és továbblépünk.
10. A hős (...) olyan személy, aki segített máson, annak tudatában, hogy tette súlyos következményekkel és veszélyekkel járhat. Az önzetlenség, az adakozás a hős "light" verziója: nincs veszély, nincs kockázat. Philip Zimbardo