Ugrás a tartalomra
A kezedet szeretném... (...) Kezemben kezeddel sétálni, végig utcákon, városokon, erdőkön, mezőkön, réteken, tengerparton... az életen. Igen Kedves, a kezedet szeretném. A kezedet kérem.
Kapcsolódó idézetek
-
Még szeretlek, nélküled nem tudok élni,
A karodba bújva a csókodat kérni.
Örökkön-örökké csak veled lenni,
A szabad utat járni és bármit megtenni.
-
Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel,
Értsd meg, amit mondok, kérlek, fogadj el.
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz egy válasz,
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz.
Bonanza Banzai
-
Azt akarom, hogy valaki megfogja a kezem, hogy valaki átöleljen. Azt akarom, hogy valaki jobban szeressen mindenki másnál. Azt akarom, hogy meséljen nekem valaki, ha mesére vágyom. Akármiről, egy hosszú történetről. És igazából jó lenne, ha jól is végződne.
-
A te utadat járom én is,
hát menjünk kéz a kézben;
segítelek, te is segíts;
nem maradok soká véled,
hát segítsünk, amíg lehet.
William Morris
-
A szívem ott van, ahol te vagy (...). Hát nem érzed, mit jelentesz nekem? Amióta megismertelek, megfordult velem a világ. Már semmi sem olyan, mint régen. Értelmét veszítette minden, ami régebben lázba hozott. Nem akarom már mindenáron megváltoztatni a világot. Veled akarok lenni. Téged szomjazlak. A csókodra, az érintésedre, a szerelmedre vágyom.
A. O. Esther
-
Akarom, hogy érezd át, milyen,
Amikor a lelkem megpihen,
Ha fogod a kezem és ott vagy velem,
Közelibbnek tûnik a végtelen.
-
Két kéz. Amelyek alkotnak, dolgoznak, simogatnak, segítenek. A kettő együtt. De van, hogy az egyiket megfogja valaki. Valaki. És csak egy szabad kezed marad. Hihetnéd, hogy így sokkal nehezebb minden. Egy kézzel. De tudnod kell valamit: kétszer egy kéz többre képes, mint egyszer két kéz.
Csitáry-Hock Tamás
-
Nyúlj felém "jó kezekkel", s vetíts rám magadból olyasmiket, amik az életemet megkönnyítik: láss jobbnak, mint amilyen vagyok. És cserébe én is ezt teszem.
Müller Péter
-
Szeretnék sétálni (...), szeretném érezni a földet a lábam alatt. Nem szeretném elfelejteni, milyen érzés. Ez az, amiért élünk.
-
Kezed akarok lenni, arcod alatt a vánkos,
kisimult lepedőd, réted, gyûretlen hajnal.
Életed akarok lenni, szuszogó fád, világos
erdőd az égigérő, örökös virradatban.
Bella István