A különböző sci-fi történetek ugyanolyan triviálisnak tûnhetnek a ma vak kritikusainak és filozófusainak, mint akármikor. De a science fiction magja, a lénye, a fogalom, ami körül újít, kritikus lehet a megmentőnknek, ha egyáltalán meg kell, hogy mentsenek.

Kapcsolódó idézetek

1. A sci-fi írók látják az elkerülhetetlent. És bár a problémák és katasztrófák lehetnek elkerülhetetlenek, a megoldások nem. Isaac Asimov
2. A science fiction a spekuláción keresztül szolgál a kultúrának figyelmeztetésekkel, nem jóslatokon át. A spekuláció pedig a saját időnk sci-fi-eszközök általi vizsgálatából fakad. A science fiction (...) nem más, mint "social fiction". A mai emberiség állapotáról szól, eltúlozva, hogy tisztábban láthassuk. Warren Ellis
3. A fikciós elbeszélés egyike azon létfontosságú módozatoknak, amelyekkel életünknek és a magunk körül látott, sokszor elborzasztó világnak értelmet próbálunk adni. Az elbeszélések azt sugallják, hogy néha (...) a dolgoknak értelmük van. Stephen King
4. A tudomány hatalmas segítséget ad a bonyolult világmindenség megértéséhez. A tudomány története bebizonyította, hogy eredményeinek se szeri, se száma, és alig telik el hét újabb előrelépés nélkül. A tudományos módszer vonzereje azonban nem csupán óriási erejének és hatóképességének köszönhető, hanem kérlelhetetlen tisztességének is. Minden új felfedezés, minden elmélet a tudományos világ szigorú ítélőszéke elé kerül. A gyakorlatban persze a tudósok sem angyalok. Néha az adatok zavarosak és bizonytalanok. Néha elismert tudósok azután is fenntartják kétes elméleteiket, miután kollégáik elvetették azokat. Egyik-másik tudós a csalástól sem riad vissza. Ezek azonban csupán eltévelyedések. A nagy egészet tekintve a tudomány megbízható tudást kínál számunkra. Paul Davies
5. A kérdések és nem a válaszok a fontosak, mert a válaszok sohasem teljesek, mindig behatárolják őket a fizikai érzékeink. És soha nem teljesen igazak, mert az isteni titkokra adott emberi "válaszokat" mindig átszínezi az adott kultúra, társadalom, célszerûség, előítélet; a kapzsiság és a többi halálos bûn. Mindezek ellenére azonban az embereknek hinniük kell. A szemmel láthatatlan dolgokba vetett hit az, ami táplálja a kreativitásunkat, sarkall minket olyan teljesítményekre, amiket nem lehet természetes jelenségekkel megmagyarázni, és az teszi lehetővé, hogy meghaladjuk a fizikai világunk határait.
6. Vannak, akik azt gondolják, hogy a tudomány unalmas, mások veszélyesnek tartják, és ha nem érdekel minket, és nem tanuljuk meg megfelelő módon felhasználni, akkor ez talán tényleg igaz is. De ha megpróbálod megérteni, akkor rájössz, hogy izgalmas és fontos számunkra és bolygónk jövője szempontjából. Lucy Hawking
7. A tudomány (...): felkutatni, hogyan lehet újféleképpen gondolkodni a világról. Képesség arra, hogy folyamatosan felülbíráljuk fogalmainkat. A tudományban egy lázadó és kritikus gondolat látnoki ereje mûködik, s képes önnön fogalmi alapjainak a megváltoztatására, és akár a nullpontról kiindulva is újrarajzolhatja képünket a világról. Carlo Rovelli
8. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
9. Vannak pillanatok, amikor a történelem, annak nagy céljai, hősei nevetségesnek tûnhetnek, sőt komikusnak, de huzamosabb ideig ilyennek látni a történelmet bajos, embertelen, sőt emberfeletti. Milan Kundera
10. A kritikus szakmai alapon meg tudja magyarázni, hogy mi miért jó vagy rossz, de gyakran téved. A közönség sohasem tudja megmagyarázni, hogy mi miért tetszik, de a végső döntése mindig talál.